Júliusban 10,5 ezer fővel csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, összesen 365,8 ezer főt tartott nyilván a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). A mért létszámváltozás alátámasztja azokat az elemzői, érdekképviseleti és kormányzati várakozásokat, amelyek szerint trendforduló következett be a munkaerőpiacon, és a koronavírus-járvány hatására állásukat elvesztők létszáma jelentősen már nem emelkedik. Emellett, jelentős részben a kormányzati támogatásoknak köszönhetően, ismét többen dolgoznak. Ezt alátámasztják az álláspiac szereplőinek beszámolói is, amelyek szerint nem csökkent a vállalatok toborzási kedve, több ágazat továbbra is kapkod a munkaerőért. A kormány pedig korábban azt közölte, a június közepi mélyponthoz képest augusztus első napjaira 25 ezer fővel csökkent az állástalanok száma.
Az NFSZ adataiból ráadásul az is kiderül, a regisztrált álláskeresők közül közel nyolcvanezren tartósan munkanélküliek, tehát már több mint egy éve szerepelnek a nyilvántartásban.
Az újonnan nyilvántartásba vettek létszáma 45 ezer fő, ami azt jelenti, hogy júliusban ennyien regisztráltak álláskeresőként, de több mint 55 ezer embernek – akiknek még júniusban nem volt munkájuk – sikerült elhelyezkedniük.
Tavaly júliushoz képest 117 ezer fővel több a nyilvántartott munkanélküli. Az álláskeresők jelentős része, közel egyharmaduk szakképzetlen, tehát legfeljebb az általános iskolát végezte el, vagy gimnáziumban szerzett érettségit. Az adatok alapján a regisztrált állástalanok közül 27 ezren diplomások, 28 ezren pályakezdők, 53,5 ezren pedig 25 évnél fiatalabbak.
Fotó: MTI/Marjai János
Nem kellett a közmunka
Noha a kormány a járvány elején jelentősen megemelte a keretet, a várakozások ellenére nem nőtt érdemben a közmunkában foglalkoztatottak száma, júniusban 90,2 ezer főt tartott nyilván a Belügyminisztérium. Ez májushoz képest alig kétezer fős növekedést jelent, 2019 júniusához képest viszont közel 15 ezer fős csökkenést. A közmunkában foglalkoztatottak felét három megye adta, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar. A közmunkások 87,3 százaléka hátrányos helyzetű településeken él.
