Érdemes ősszel biztosítást kötni a nyaralóra

Gyakran csak a tél végén döbbennek rá a hétvégi házak hoppon maradt tulajdonosai, mekkora bosszúságtól kímélhették volna meg magukat, ha az előző nyár végén, ősz elején biztosítást kötnek a nyaralóra. Igaz, az elnéptelenedett területeken megnő a kockázatok nagysága, így a biztosítási díj mértéke is, de, ha baj van, a biztosító sokat segíthet.

A vakáció után se fordítsunk hátat a víkendháznak, a pénztárcánk bánhatja a hanyagságunkat Fotó: Éberling András Forrás: Magyar Nemzet

A hétvégi házak, nyaralók biztosításával kapcsolatban a legfőbb jó tanács, hogy arról célszerű hetekkel az ingatlan téliesítése előtt gondoskodni. A kiválasztott biztosítónak ugyanis 15 nap alatt kell döntenie arról, hogy valóban megköti-e az ügyfél által kívánt szerződést, a kockázatviselése pedig csupán e döntést követően kezdődik – hívja fel a figyelmet Baksa Melinda, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

A magasabb kockázathoz értelemszerűen magasabb biztosítási díj társul: a nem állandóan lakott ingatlanok biztosításáért a biztosítók többsége pótdíjat számít fel, amelynek mértéke harminc és száz százalék között mozog.

Jelenleg egy száz négyzetméteres, átlagos paraméterekkel rendelkező siófoki házra például évi 23 ezer forinttól található biztosítás. Amennyiben ugyanez az épület nyaralóként funkcionál, az elérhető biztosítások évi 36 ezer forinttól kezdődnek. Az egyes biztosítók díjai a szélesebb fedezeti körtől és a magasabb limitektől függően pedig ennek akár a többszörösét is elérhetik.

Az értékesebb ingóságok sokszor nem maradnak az ingatlanban
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet

– A díjkülönbség miatt még ma is gyakran próbálnak azzal trükközni a tulajdonosok, hogy egy családtagot állandó lakosként jelentenek be az ingatlanba. Ők azonban könnyen duplán is pórul járhatnak – magyarázza az FBAMSZ szakértője. – Amennyiben ugyanis a biztosító a közműszámlák alapján bizonyítja, hogy kizárható a minimum 180 napos ott tartózkodás, akkor a károsultnak a káresemény elszenvedésén túl számolni kell a kártérítés akár teljes összegű visszatartásával is.

Hazánkban a lakásbiztosításoknak mintegy tíz százalékát kötik nem állandóan lakott ingatlanra. A nyaralók egy része ugyanakkor eleve nem biztosítható, például az ártéren álló épületekre a biztosítók nem vállalnak fedezetet. A lakóingatlanokkal szemben a hétvégi házak esetében a biztosítók általában kizárják a kiemelt értékek (műtárgyak, ékszerek) fedezetét, és külterületen fekvő ingatlanok esetében jelentősen korlátozhatják az általános ingóságok biztosítását is – húzza alá Baksa Melinda. Igaz, az értékesebb műszaki cikkeket sokan hazaszállítják a szezon végén.

További fontos követelmény a szerződéshez tartozó betörésvédelmi szabályok betartása:

a biztosítók a kárfelmérés során a nyaralóépületek esetében például azt is szigorúan megvizsgálják, hogy a tulajdonosok minden elvárhatót megtettek-e a megelőzés érdekében.

A biztosító részletesen meghatározza a nyílászárók minimális védelmi szintjét (a közönséges lakat alkalmazását általában nem tekintik elégséges védelemnek, csupán a MABISZ által minősített biztonsági lakatot és lakatpántot), ahogyan ellenőrzik azt is, hogy a fűtetlen épületekben víztelenítették-e télre a csöveket. (Egy csőtörés hetekig tartó eláztatást okozhat, és az elfolyt víz díja is komoly tétel lehet.) Minimális védelmi szint alatt betörés esetén vagy egyéb, jelentősebb háztartási mulasztás bekövetkezésekor a biztosítók korlátozhatják a kárkifizetés mértékét.