Huszonöt éve indult a tőzsdei kereskedés az OTP részvényeivel

Megállta a helyét a versenyben a korábbi egyetlen lakossági bank, sőt regionális multivá nőtte ki magát. Az OTP részvényesei elégedettek lehetnek.

2020.03.19. Budapest Korona vírus, BUdapest, bankok, banki kölcsön moratórium. Fotó:Kurucz Árpád Fotó: Arpad Kurucz

Huszonöt évvel ezelőtt indult a tőzsdei kereskedés az OTP részvényeivel. Negyedszázad alatt sok cég jött és ment a tőzsdén, a hosszú távon ott lévők közül viszont messze az OTP nyújtotta a legjobb teljesítményt: bevezetési árfolyamának nagyjából százszorosán forog még most, a válságidőszakban is, és ehhez még nem is adtuk hozzá az időközben kifizetett osztalékot.

Az 1990-es években a fiatal magyar tőkepiac privatizációs lázban égett: a szinte teljesen állami tulajdonra épülő kommunista rendszer megszűnése után az állami vállalatok nagy részét értékesíteni akarták. Köztük azokat a nagyvállalatokat is, amelyeket a kommunista rendszer létrejöttekor, 1949-ben alapítottak, hogy egy-egy iparágban ezek legyenek a legfontosabb, sokszor egyedüli résztvevők. A bankrendszer államosítása után így jött létre az OTP, eredeti nevén Országos Takarékpénztár mint egyetlen lakossági bank, amely a lakossági betétgyűjtést és hitelezést egymaga intézte.

Mára a bankcsoport gyakorlatilag regionális multivá vált

Még a rendszerváltás előtt létrehozták a kétszintű bankrendszert, így a kialakuló kereskedelmi bankok már versenyezhettek az ügyfelekért. Az OTP a versenyben megmaradt a legnagyobbak között, mire sor került a privatizációra. A tőzsdei bevezetést megelőzően, már 1994-ben lehetett a bank részvényeiből kárpótlási jegy cseréje útján vásárolni, a tőzsdén kívüli részvény árfolyama ezt követően az akkori 1000 forintos névérték (ma 100 forint, miután a részvényt tizedelték) alatt maradt. Az 1995-ös tőzsdei privatizáció, amely lehetővé tette, hogy a bank független maradjon, 1200 (mai 120) forintos áron zajlott, az árfolyam azonban pár hónapra visszaesett, mielőtt 1996 elejétől megindult volna szakadatlan emelkedése.

Fotó: Kurucz Árpád

A nemzetközi befektetők 1996-ban fedezték fel a volt keleti blokk országainak tőzsdéit, ezért hatalmas vásárlásokba kezdtek, így szinte minden jobb részvény árfolyama a többszörösére emelkedett. Amikor 1997 őszén az állam újabb pakettet adott el OTP-részvényeiből, ezt immár 6000 forintos árfolyamon tehette, az utolsó adagot pedig 1999 őszén már 9900 forinton bocsáthatta piacra. Az ezredfordulót követő általános piaci visszaesésben az OTP tovább tudott emelkedni: ekkor már megmutatkozott, hogy a bankot jó irányba vezetik. Nemcsak a hazai piacon ért el komoly részesedést, de fokozatosan terjeszkedni kezdett más, elsősorban kelet-európai országokban is. Mára a bankcsoport gyakorlatilag regionális multivá vált, nyereségének felét a külföldi fiókjai adják.

Nehéz időszak következett a 2008-as pénzügyi válság miatt

Az árfolyam emelkedése szédületes ütemben folytatódott: 2007-re az eredeti részvénnyel számolva 110 ezer forint lett az ár, de miután időközben tizedelték a részvényt (egy régi részvényért tíz újat kapott mindenki), ez 11 ezer forintos árat jelentett. Így a százszoros emelkedés már 2007-re, vagyis mindössze 12 év alatt megvalósult, utána azonban nehéz időszak következett a 2008-as pénzügyi válság miatt. A papír árfolyama a kilencedére, 1241 forintra zuhant, ami ugyan indokolatlan volt, hisz a bank jól bírta a válságot, de a befektetők minden bankpapírtól szabadultak, mivel nem tudták, melyikről derülhet ki, hogy bajban van.

Ez egyúttal remek lehetőséget adott a befektetőknek, hiszen aki ekkor vásárolt, hónapok alatt újra megtöbbszörözhette pénzét. A válság véget ért, az árfolyam gyorsan felszaladt újra 7000 forintig, bár utána a bankadó megjelenése miatt a befektetők egy időre elfordultak a részvénytől. 2015-től aztán újra lelkesen venni kezdték, miután látszott, hogy a gazdasági fellendüléssel párhuzamosan az OTP is igen jó eredményeket ér el. Végül a korábbi 11 ezer forintos csúcs is megdőlt, tavaly decemberre már 16 ezer forintig is felszaladt az árfolyam.

A járvány és az azt követő válság természetesen nem tett jót az árfolyamnak, de már nyoma sem volt az előző válságban tapasztalt mértékű esésnek. A bank tőkeerejét és optimizmusát jelzi, hogy 10-12 ezer forint közti áron nagy mennyiségű saját részvényt vásárol.