Külföldre csábítják a szakembereket a turizmusból

Kihasználják a környező országok, hogy hazánk csak korlátozottan fogad külföldi utazókat, és a járvány terjedésével egyelőre kérdéses, mikor állhat helyre a beutazó szabadidős turizmus. A magyar piac újabb kényszerű lebénulásával már a szomszédos országok üdülőhelyei csábítják a szakképzett dolgozókat a vendéglátásból és a szállodaiparból, ahol teljes téli üzemre és minimum forgalmas belföldi szezonra készülnek a turisztikai szolgáltatók – értesült a Magyar Nemzet.

Women relaxing at restaurant chalet house on Penken Park Austria Fotó: 123RF

– Horvátországban, Ausztriában, a csehek­nél vagy a szlovákiai síparadicsomokban legalább az erős belföldi forgalomra alapozva már nagy előkészületek zajlanak. A pandémia miatt mindenütt veszteséges év második felében biztonsági intézkedésekkel, és a szolgáltatások specializálásával készülnek a teljes téli szezonra az üdülőhelyeken, turisztikailag népszerű településeken – ehhez pedig kell az élőmunka. A turistákért folytatott verseny most régiós szinten mutatkozik – hívta fel lapunk figyelmét a Budapesti Gazdasági Egyetem Turizmus-Vendéglátás Karának, illetve a Gundel Károly Szakképző Iskola vendéglátó mester-szaktanára. Kovács László korábban maga is gyakorló vendéglátós volt, de évtizedek óta az oktatás oldaláról is aktív résztvevője az egyetemi és szakiskolai utánpótlásképzésnek e területen. Mint mondta, hazánk egyelőre versenyhátrányban van, mivel nemigen tudunk külföldieket fogadni, és nem tudni, meddig tart a határzár.

– Ezt máris kihasználják a külföldi szolgáltatók – akiknek például Ausztriában, a tipikus téli üdülőkörzetekben, a nyolcvan százaléka magyar üzemeltető – és jól fizető szezonális munkákra csábítják a gyakorlott, értékes magyar szakembereket minden területről, több országból is – közölte a szakember az aktuális helyzetről. Felidézte:

a koronavírus-járvány előtti időkben is klasszikus probléma volt, hogy a téli, nyári idényre eltűntek a képzett munkavállalók,

amikor a biztosabbnak tűnő megélhetés reményé­ben a nemzetközi piacon elismert magyar szaktudással rendelkező vendéglátós, szállodás alkalmazottak jó pénzért szegődtek el külföldi szolgáltatókhoz. Ez a trend viszont, a turizmus magyarországi felfutásával, az előző években és például tavaly is már megfordulni látszott – a gazdasági, megélhetési körülmények javulása, az ágazat ígéretes rekorderedményei és a jövőbemutató szállodaberuházások sokakat hazacsábítottak a szakmából.

A járvány második hulláma azonban újrafestette a turizmus kilátásait: a tavaszi törés után sokan abban bíztak az erőre kapó nyári belföldi időszakban, hogyha kitartanak őszig, akkor már egyre gyorsabban tud visszaerősödni a nemzetközi turizmus is – szeptembertől főként a fővárosban, habár vidéken is sokan az élénkülő beutazásokra építettek.

– A vírus miatt viszont most még nagyobb lett a bizonytalanság: se itthon, se külföldön nem látni, mikor lesz újra teljesen biztonságos a magyarországi utazás, vagyis a szálláshelyek, vendéglők, cukrászdák a bevételekkel mikortól számolhatnak stabilan. Sok vállalkozásnál most döntöttek a leállásról: azok a munkaadók, akik már nem bírják tovább anyagilag, sorra mondanak fel kényszerűen a képzett, évek óta bevált embereiknek – vázolta a szakoktató.

A londinerek is a munkaerő-kínálat legértékesebb technikai személyzetéhez tartoznak Fotó: Katona Vanda

Kovács László elmondta: elsősorban a kétkezi dolgozók, vagyis a cukrászok, szakácsok, felszolgálók, szobalányok, recepciósok, londinerek, sőt takarítók, kézi mosogatók kerülnek vissza a külföldről is merített magyar munkaerő-kínálatba, azaz abba a klasszikus munkavállalói rétegbe, amely a legértékesebb technikai személyzetet jelenti a présbe került piaci szereplőknek.

– Csábítják a dolgozóinkat a szomszédba, és a kényszer miatt többen vállalják is a néhány hónapos távollétet a családtól a több száz kilométerre lévő üdülőhelyeken, városi éttermekben, szállásokon, az ottani falusi turizmusban. Idehaza a munkavállaló és a dolgozó lépéskényszerben van, mivel egyelőre nagyon leszűkültek a lehetőségek – jegyezte meg. Mint mondta, jelenleg kétségbeesett a piac, főként azért, mert az első járványhullám levonultával a munkaadók nem számítottak arra, hogy őszre sokkal nagyobb veszteségek rajzolódnak majd ki minden területen, és az óvatos előrejelzések szerint kérdéses, hogy a jövő év tavasza előtt van-e esély újra teljeskörűen üzemelni a külföldiekre építő vendéglátó- és szálláshelyeken. Ez viszont túl sok időt jelent bevétel nélkül a cégeknek, hogy önerőből tartani tudják az alkalmazottaikat.

– Valamilyen garanciális lépést,

a munkahely megtartását támogató további segítséget igényelnek a vendégveszteség miatt bevételprésbe került turisztikai cégek,

amely megerősítené a dolgozókban is a kitartást, mert mindenki szívesebben maradna itthon. Naponta több szakmabeli feladja, sokan hónapokra hibernálják a cégüket. Ám a lényegében minimális üzemelés következtében, az eddigi bérkifizetések nélkül mostantól elkerülhetetlenül veszítik el a megbízható dolgozókat is – összegezte Kovács László.