Közel ötezren számíthatnak átlagosan 30 százalékos béremelésre

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Titkársága megkezdte a hálózatába tartozó kutatóhelyek működéséhez, illetve bérfejlesztéséhez szükséges, a kormányzat által biztosított többletforrások kiutalását. A kutatók és az intézményi dolgozók ennek megfelelően már november hónapban a megemelt munkabérüket kaphatják. A béremelés július 1-jéig visszamenőleg jár, annak személyekre vonatkozó mértékéről azonban már nem az ELKH vezetése, hanem a hálózathoz tartozó intézmények vezetői döntenek majd. A béremelés közel ötezer kutatót, illetve intézményi munkatársat érint, amely átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést jelent. Az ELKH Titkárság emellett 5,5 milliárd forint kiegészítő támogatást oszt szét az idei évi működési költségek fedezésére, melynek felhasználásáról az intézetek szabadon határozhatnak.

Döntött az ELKH Irányító Testülete a kutatóhálózat számára 2020-ra biztosított 11 milliárd forintos kormányzati többletforrás elosztásának és felhasználásának területeiről. Ennek megfelelően a hálózathoz tartozó kutatóhelyek már hozzájuthatnak a béremelésre, a működési és üzemeltetési költségekre, továbbá a kutatási infrastruktúra fejlesztésére fordítható támogatáshoz, melyek kiutalását az ELKH Titkárság a múlt héten megkezdte.

A többletforrás számottevő részét, 3,6 milliárd forintot, a kutatók és a támogató funkciókban dolgozó munkatársak átlagosan 30 százalékos, 2020 júliusától hatályos bérfejlesztésére fordíthatják. A pályázati rendszerben foglalkoztatott fiatal kutatók pedig ezen a 30 százalékos emelésen felül további 20 százalékos bérnövelésben részesülnek. Az ELKH Titkárság további 5,5 milliárd forintot biztosít a hálózat idei működési és üzemeltetési kiadásainak fedezésére, amelyet az intézmények saját igényeiknek megfelelően, intézményvezetői hatáskörben használhatnak fel.

Ezenfelül kiegészítő forrásként 875,3 millió forint szétosztásáról is döntés született, az intézmények kutatási infrastruktúrájának fejlesztését célzó, idén benyújtott pályázatok megvalósításának támogatása érdekében. Ezzel az összeggel együtt 2020-ban összesen több mint 1,7 milliárd forint jut kutatásiinfrastruktúra-fejlesztésre az ELKH hálózatban. A 11 milliárd forint fennmaradó részét az ELKH Titkárság központi feladatok finanszírozására fordítja, továbbá tartalék képzésére előre nem látható feladatokra.

„Az ELKH hosszú távú sikeres működéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai és anyagi feltételek biztosítására tett első lépések között van a kutatói bérek rendezése, illetve a kutatási infrastruktúra és a kutatási lehetőségek javítása. Mindezek segíthetnek megtartani a tehetséges kutatókat, támogatják a kutatói utánpótlást, és hosszabb távon pozitívan hatnak a teljesítményre és az eredményekre” – mondta dr. Maróth Miklós, az ELKH Irányító Testületének elnöke, aki hangsúlyozta: „Az intézmények autonómiáját erősíti, hogy a béremelés, továbbá az idei működési költségekhez biztosított kormányzati többletforrások felhasználásáról maguk az érintett intézmények határozhatnak, amelyhez az ELKH elnöksége és Irányító Testülete csak a szükséges keret- és feltételrendszert biztosítja.”

A 2021-től beépülő jelleggel biztosított évi 22 milliárd forint többletforrással több mint duplájára növekszik a kutatóhálózat finanszírozására rendelkezésre álló összeg, amelynek jelentős része – mintegy 9 milliárd forint – bérfejlesztésre jut. A fennmaradó források a működésre fordíthatók, többek között a kutatási feladatok támogatására, kiválósági pályázatokra, illetve az épületek teljes körű üzemeltetési költségeire. Az új finanszírozási struktúra felváltja a korábbi fenntartó által az elmúlt mintegy 25 évben változatlanul alkalmazott statikus, bázisalapú forráselosztást, amely nem volt összefüggésben sem az intézmények létszámával, sem a teljesítményükkel, sem pedig azzal, hogy mennyi pénzre volt szüksége egy-egy intézménynek egy évben ahhoz, hogy működni tudjon. Az új modell átláthatóbbá, kiegyensúlyozottabbá és kiszámíthatóbbá teszi a kutatóhálózat finanszírozását, támogatja a kiválóságot a kutatás terén, ezáltal növeli a kutatási hálózat versenyképességét nemzetközi szinten is.