Magyarország a szigorúbb klímavédelmi célokat is teljesítené

Az Európai Unió tagországai együttesen 2030-ig legalább nettó 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva – erről született megállapodás pénteken. Magyarország korábbi, negyvenszázalékos vállalásához képest ez 1000-1500 milliárd forinttal növeli a beruházási, befektetési igényeket – mondta lapunk érdeklődésére Kaderják Péter energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár. A szakpolitikus szerint az extra költségekre döntő részben meglesz fedezet, a célok eléréséhez szükséges beruházások pedig tovább csökkentik az ország importkitettségét, erősítik a magyar energiaszuverenitást is.

20200217 Budapest Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára Magyar Nemzet fotó:Mirkó István (MI) Fotó: Mirkó István

Hosszú hónapok tárgyalásait követően állapodtak meg az európai uniós csúcson péntek reggelre a tagállamok képviselői abban, hogy a tagországok együttesen 2030-ig legalább nettó 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva. A lépés szigorítást jelent a korábbi negyvenszázalékos célhoz képest, miközben az előrehaladásban jelentős eltérések láthatók az egyes országok között. Ezért Magyarország azt az álláspontot képviselte, hogy a korábbi erőfeszítéseket is el kell ismerni. A találkozó zárónyilatkozatába így belekerült az is, hogy az EU a végrehajtás során következetesen számolni fog a tagállami különbségekkel.

– Az uniós cél egységes, tehát közös, nettó 55 százalékos kötelezettségvállalásról egyezett meg a tanács. A konklúzióba viszont bekerült, hogy amikor a ­2030-as cél elérésének módjáról, részleteiről döntenek, több más szempont között a tagállamok korábbi erőfeszíté­seit is figyelembe kell venni – mondta el a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kaderják Péter kiemelte:

hangsúlyos a szövegben, hogy az 55 százalékos cél elérését a leginkább költségkímélő módon kell elérni uniós szinten, de biztosítani kell, hogy a szolidaritás és a méltányosság elvei is érvényesüljenek, az unió senkit ne hagyjon hátra a karbonmentes gazdaságra való áttérésben.

Kaderják Péter: Magyarország úgy tervez, hogy a sztenderd költségvetés és a Next Generation EU együttes forrásaiból legalább harminc százalékot klímacélokra kell fordítani
Fotó: Mirkó István

A lengyel kormány különutas álláspontja nem változott: az ország nem vállalt kötelezettséget arra, hogy ­2050-re eléri a karbonsemlegességet, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.

Egyelőre tehát benne van a pakliban, hogy uniós szinten több országnak túl kell teljesítenie a szigorított célt is ahhoz, hogy Lengyelország lemaradását kompenzálni tudja.

A vitában lényeges pont volt a finanszírozás kérdése, hiszen a még ambició­zusabb célok eléréséhez a klímavédelmet szolgáló beruházások intenzitásának növelésére lesz szükség.

– Az EU-csúcson sikerült megállapodni a Next Generation EU csomagról is, amelynek kiemelt célja a gazdaság újraindítása mellett a zöld- és digitális átállás. Magyarország is úgy tervez, hogy a sztenderd költségvetés és a Next Generation EU együttes forrásaiból legalább harminc százalékot klímacélokra kell fordítani. A már előkészített tervekben, amelyekről folyik a tárgyalás az Európai Bizottsággal, ezt meghaladó részarányt számszerűsítettünk. A költségvetési tervezés alapján jelentős források állnak majd rendelkezésre a zöldgazdasági célok eléréséhez szükséges fejlesztések támogatására – jelentette ki Kaderják Péter.

A célok eléréséhez szükséges beruházások a gazdaságot is élénkítik
Fotó: Havran Zoltán

Az államtitkár felidézte, hogy Magyarország az év elején benyújtott Nemzeti energia- és klímatervében negyvenszázalékos bruttó karbonkibocsátás-csökkentést vállalt 2030-ig, ezt teljes mértékben megalapozottnak és tarthatónak nevezte. (A parlament előtt lévő legfrissebb klímavédelmi javaslatokról itt írtunk.)

– Megkezdtük annak elemzését, hogy a célemelés mennyivel több erőfeszítéssel jár, ahogy látnunk kell majd azt is, hogy a részletintézkedések mit jelentenek Magyarország számára. Az 55 százalékos nettó cél

a korábbi vállaláshoz képest 1000-1500 milliárd forinttal növeli a beruházási, befektetési igényeket. Úgy látjuk, hogy az említett forrásokból ez döntő részben rendelkezésre fog állni

– mondta az államtitkár, leszögezve, hogy az emelt célkitűzés is megvalósítható lesz Magyarország számára úgy, hogy a fejlesztések a gazdasági növekedést is élénkítik. A döntő részben a megújulóalapú energiatermelést fokozó vagy energiamegtakarítást eredményező beruházások tovább csökkentik az ország importkitettségét, erősítik a magyar energiaszuverenitást is – összegzett a szakpolitikus.