Hosszú hónapok tárgyalásait követően állapodtak meg az európai uniós csúcson péntek reggelre a tagállamok képviselői abban, hogy a tagországok együttesen 2030-ig legalább nettó 55 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez viszonyítva. A lépés szigorítást jelent a korábbi negyvenszázalékos célhoz képest, miközben az előrehaladásban jelentős eltérések láthatók az egyes országok között. Ezért Magyarország azt az álláspontot képviselte, hogy a korábbi erőfeszítéseket is el kell ismerni. A találkozó zárónyilatkozatába így belekerült az is, hogy az EU a végrehajtás során következetesen számolni fog a tagállami különbségekkel.
– Az uniós cél egységes, tehát közös, nettó 55 százalékos kötelezettségvállalásról egyezett meg a tanács. A konklúzióba viszont bekerült, hogy amikor a 2030-as cél elérésének módjáról, részleteiről döntenek, több más szempont között a tagállamok korábbi erőfeszítéseit is figyelembe kell venni – mondta el a Magyar Nemzetnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára. Kaderják Péter kiemelte:
hangsúlyos a szövegben, hogy az 55 százalékos cél elérését a leginkább költségkímélő módon kell elérni uniós szinten, de biztosítani kell, hogy a szolidaritás és a méltányosság elvei is érvényesüljenek, az unió senkit ne hagyjon hátra a karbonmentes gazdaságra való áttérésben.
Fotó: Mirkó István
A lengyel kormány különutas álláspontja nem változott: az ország nem vállalt kötelezettséget arra, hogy 2050-re eléri a karbonsemlegességet, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.
Egyelőre tehát benne van a pakliban, hogy uniós szinten több országnak túl kell teljesítenie a szigorított célt is ahhoz, hogy Lengyelország lemaradását kompenzálni tudja.
A vitában lényeges pont volt a finanszírozás kérdése, hiszen a még ambiciózusabb célok eléréséhez a klímavédelmet szolgáló beruházások intenzitásának növelésére lesz szükség.
– Az EU-csúcson sikerült megállapodni a Next Generation EU csomagról is, amelynek kiemelt célja a gazdaság újraindítása mellett a zöld- és digitális átállás. Magyarország is úgy tervez, hogy a sztenderd költségvetés és a Next Generation EU együttes forrásaiból legalább harminc százalékot klímacélokra kell fordítani. A már előkészített tervekben, amelyekről folyik a tárgyalás az Európai Bizottsággal, ezt meghaladó részarányt számszerűsítettünk. A költségvetési tervezés alapján jelentős források állnak majd rendelkezésre a zöldgazdasági célok eléréséhez szükséges fejlesztések támogatására – jelentette ki Kaderják Péter.
