Nemzetbiztonsági és nemzetstratégiai érdek is, hogy az ország működtetéséhez nélkülözhetetlen energiahordozót, a gázt több forrásból és több útvonalon lehessen megvásárolni és behozni Magyarországra – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a horvátországi Omisaljban, a krki LNG-terminál (cseppfolyósítottföldgáz-terminál) ünnepélyes megnyitóján.
– Mi itt, Közép-Európában jól tudjuk, hogy részben az öröklött infrastrukturális helyzet, részben pedig történelmi okok miatt az energiaellátás biztonsága országainkban mindig is kardinális kérdés volt – fogalmazott a politikus, aki szerint Horvátország és Magyarország közös történelmének újabb fontos mérföldkövéhez értek. Sorsdöntő kérdésnek nevezete, hogy megépül-e az észak–déli irányú energiaszállítási infrastruktúra, valamint azt, hogy a közép-európai országok tudnak-e az eddiginél több forrásból energiahordozót, és azon belül is a legfontosabb energiahordozót, gázt vásárolni.
Fotó: MFGK
A mi térségünkben eddig nem adatott meg az a lehetőség, hogy gazdaságosan, észszerűen és jelentős mennyiségben cseppfolyósított gázt vásároljunk, az elmúlt hetven évben gyakorlatilag egyetlen importforrással kalkulálhattunk a gázvásárlás terén – mondta a miniszter a távirati iroda beszámolója szerint. Úgy ítélte meg: a krki LNG-terminál teljesen új helyzetet teremtett Közép-Európa, és benne Magyarország energiaellátásának biztonsága szempontjából. Magyarország energiatörténetében először, egy nyugati vállalattal tudott hosszú távú gázvásárlási szerződést kötni.
A magyar állam tulajdonában lévő MVM-energiacsoport élt is a lehetőséggel, és a terminál legnagyobb ügyfeleként évente egymilliárd köbméternyi cseppfolyósított gáz érkezését lehetővé tévő kapacitást foglalt le. A Shell-lel kötött megállapodás értelmében hét esztendőn keresztül évente 250 millió köbméternyi gázt érkezik majd Magyarországra a krki LNG-terminálon keresztül
Az első szállítmány már meg is érkezett – idézte fel a miniszter.
Az adriai cseppfolyósgáz-terminál kapacitása 2,6 milliárd köbméter évente. A következő három évre sikerült értékesíteni az összes kapacitását, 2027-ig nyolcvan százalékát, 2035-ig pedig a felét. A horvát kormány 2016 áprilisában döntött arról, hogy egyelőre nincs szükség nagy kapacitású szárazföldi LNG-terminálra, és először egy úszó terminált épít, amely később alakítható át szárazföldivé. A Kvarner-öbölben létrehozott terminál 2021. január 1-jén kezdte meg kereskedelmi működését. A projekt 233,6 millió euróba (83,7 milliárd forint) került, ebből csak maga az úszó LNG-terminál (FSRU) 160 millió euróba. A horvát kormány százmillió euróval (35,8 milliárd forint) támogatta a krki LNG-terminál megépítését: ötvenmillió euróval 2019-ben és ugyanennyivel tavaly. A projektet az európai uniós európai hálózatfejlesztési eszköz (CEF) koordinációs bizottsága 2017. februári döntése szerint 101,4 millió euróval támogatta. A fennmaradó összeget a horvát kormány által elfogadott finanszírozási terv szerint az LNG Hrvatska vállalat és az ország vezető gáz- és árampiaci állami vállalatai (HEP, Plinacro) biztosították. A Plinacro Zlobin–Omisalj között 16,7 kilométer gázvezetéket is épített, amely összeköti a terminált a szárazfölddel. Ennek értéke 54 millió euró (19,3 milliárd forint), amiből 16 millió euró EU-s támogatás.
