Tervezés nélkül újított fel? Nem csoda, ha nem csökkent a rezsi

A lakóépületek állományában rejlő energiamegtakarítási potenciál kihasználatlan, ezért átfogó felújítási hullámra, illetve az azt ösztönző szakmai és anyagi támogatásra lenne szükség – vonható le a következtetés abból a hazai épületenergetikai felújításokról szóló tanulmányból, amelyet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) készített. A lakossági felmérés eredményeit Koritár Zsuzsanna igazgató ismertette online tájékoztató keretében. Jelezte: egyes válaszok és eredmények a szakembereket is meglepték.

Koritár Zsuzsanna felidézte, hogy a hazai épületállomány energetikailag elavult, a felújítási ráta évi három százalék körüli, de az úgynevezett mélyfelújítások – a komplex, szakmai tervekkel alátámasztott energetikai modernizációk – aránya tartósan egy százalék alatti. Ahogyan az Európai Unióban, úgy

Magyarországon is az épületek felelnek a végső energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás több mint negyven százalékáért.

Márpedig a felújítás nemcsak a szakma, hanem a modernizált lakások lakói szerint is megéri, 93 százalékuk válaszolt így. Ám annak a feltárása, hogy miért érte meg, okozott némi meglepetést. Kiderült ugyanis, hogy a rezsiköltség csökkenését csak valamivel kevesebb, mint a válaszadók fele jelölte meg, holott a vizsgálat kifejezetten az energetikai felújításokról – hőszigetelés, nyílászárócsere, fűtés- és melegvízrendszer-korszerűsítés – szólt. Az ellentmondásra csakhamar felfedték a választ is a MEHI-nél: a felújítások 76 százalékához ugyanis nem használtak energetikai tervet, vagyis nem kérték ki szakértő véleményét arról, hogy az adott ingatlant hogyan érdemes korszerűsíteni az optimális eredmény eléréséhez.

Okos a kutya is, de a szakember többet segíthet
Fotó: Shutterstock

Az a probléma a nem megfelelő modernizációval – például, ha 15 centis helyett csak tíz centiméter vastag szigetelést tesznek fel –, hogy évekre, évtizedekre belakatolja az épületet a korábbinál valamivel ugyan hatékonyabb, de nem ideális helyzetbe, s csakhamar ismét elavulttá válhat. Ezért lényeges felméretni az épület műszaki állapotát, megterveztetni az optimális megoldást a lehető legnagyobb megtakarítás eléréséért.

Igaz, hogy kevesek anyagi helyzete engedi meg azt, hogy egy szuszra teljes felújítást hajtson végre az ingatlanán.

– Erre a problémára is megoldást nyújt a szakszerű tervezés – mondta Koritár Zsuzsanna –, hiszen javaslatot adhat, hogy milyen sorrendben érdemes elvégezni a felújítási elemeket, így megoldható a lépcsőzetes beruházás is. Emellett olyan költségektől is megóvhatja az ügyfelet, amiket az átgondolatlan kivitelezés okozna.

Segítséget jelenthet majd a jelenleg uniós szinten készülő,

a módszertant tartalmazó épületfelújítási útlevél is. A kormány már dolgozik a magyar változaton, amely a most alakuló, hosszú távú épületfejlesztési stratégia része lesz.

Kiderült az is, hogy viszonylag nagy a hajlandóság a felújításra, a megkérdezettek 57 százaléka végzett valamilyen energetikai beavatkozást az elmúlt öt évben. Ám a beruházások több mint háromnegyedét szinte ad hoc jelleggel, tervek nélkül és nem teljes körűen hajtották végre, továbbá nem is feltétlenül energiatakarékossági céllal. (Ilyen eset lehet például, amikor egy ósdi kazánt le kell cserélni: az új berendezés beszerelésével hatékonyabbá válik a fűtés, ám a cél sokszor csak annyi, hogy egyáltalán legyen fűtés.)

Ha muszáj lecserélni a kazánt, akkor is hatékonyabb berendezés lesz a házban, ha nem ez volt az eredeti cél
Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Újabb meglepetést okozott az, hogy kiderült:

az egyablakos szaktanácsadás majdnem olyan erős ösztönző, mint a kamatmentes hitel.

Emellett a harminc- és a negyvenszázalékos vissza nem térítendő támogatás szinte ugyanakkora vonzerővel bír, emiatt az államháztartás szempontjából nincs nagy különbség a két kategória között, figyelembe véve a beruházásokból adódó adóbevételeket.

A múlt év végén bejelentett lakásfelújítási támogatást Koritár Zsuzsanna szerint érdemes energiahatékonysági beruházásokra fordítani, hiszen a komfortérzet növelése mellett a települések levegőjének tisztulása is lényeges szempont. A 2030-as klímavédelmi és a 2050-es karbonsemlegességi célok eléréséhez Magyarországon évente százharmincezer lakást kellene teljes körűen energetikailag felújítani.