Fotó: Havran Zoltán
A KSH kimutatásai alapján szerinte állítható, hogy Magyarországon 2006-hoz képest 2019 végére 13,5 százalékponttal – 20 százalékról 6,5 százalékra – csökkent a súlyos anyagi deprivációban, nélkülözésben élő nyugdíjasok száma.
A nyugdíjasok helyzetének szignifikáns javulása azért következett be, mert 2012 óta három tényező esetében volt kiugróan jelentős a javulás: több időskorú tud már váratlan kiadásokat is fedezni, fogyasztani kétnaponta hús- vagy halárut, valamint a lakások fűthetőségében is fejlődés indult el.
Javuló életszínvonal
Míg 2006 és 2014 között egy váratlanul felmerülő kiadást a nyugdíjasok 64-70 százaléka nem tudta megoldani, addig az elmúlt években e mutató lényegében megfeleződött, 2019-re 33 százalékra csökkent az ebbe a körbe tartozó nyugdíjasok aránya. A második határozott életszínvonal-emelkedés a legalább kétnaponta történő húsételfogyasztás lehetősége kapcsán figyelhető meg. Míg 2006-ban a nyugdíjasok harminc százalékának nem adatott meg a minimum kétnaponkénti hús- vagy halfogyasztás, 2019-ben ez az arány 14,5 százalékra csökkent. A harmadik jelentősen javuló mutató a lakás megfelelő melegen tartásának lehetőségét vizsgálja. 2006-ban a nyugdíjasok 13 százaléka nem tudta megfelelően fűteni a lakását, míg a fűtési problémákkal érintett nyugdíjasok aránya 2019-re három százalék körülire csökkent – hangsúlyozza írásában a szakértő.
Komoly fordulat
A javuló tendencia persze nem volt egyenletes, hiszen – a korábbi szocialista–szabad demokrata kormányok által félrekezelt gazdasági válság és annak továbbgyűrűzése miatt – 2008-tól 2012-ig a súlyos anyagi deprivációban élő nyugdíjasok aránya a 2008-as 14,5 százalékról 2012-re már 19 százalékra nőtt. Ezt követően azonban dinamikus javulás látható a számokban. Öt év alatt 13 százalékponttal csökkent a szegénységben élő nyugdíjasok aránya – tette hozzá Bozsonyi Károly.
Mindez azt is jelenti, hogy a 2010 után meghirdetett szociális intézkedések – nyugdíjprémium fizetése, 13. havi nyugdíj visszaépítése, nyugdíjba vonulás előtti kedvezmények – elérték a kívánt hatásukat.
Sőt most, még a koronavírus-válság ellenére is, az „újraelosztási vita” lényegében arról szól, hogy melyik társadalmi csoportot hogyan segítse a központi költségvetés, amelyek közül nemcsak a nyugdíjakkal összefüggő lépések, de például a hitelmoratórium is kedvezően érinti e csoportot is.
Különösen annak tükrében jelent ez komoly fordulatot, hogy 2010 előtt ezek a viták a „kitől mit vegyünk el” logikája mentén szerveződtek, és az akkori költségvetési „kiigazítások” az időseket szinte rögtön hátrányosabb helyzetbe hozták – emeli ki az elemzés. A balliberális kormányzás alatt bevett szokás volt, hogy elsősorban mindig a nyugdíjasokon kezdték meg a spórolást, és az általános jellegű megszorítások is őket érintették leginkább. Ez manapság már nincs így.
A rendelkezésre álló adatok arra engednek következtetni, hogy – a 2010 előtti helyzethez viszonyítva – a „nyugdíjasszegénység” csökkent, időskorú polgártársaink életszínvonala az utóbbi időszakban jelentékeny mértékben emelkedett
– összegezte nyilatkozatát a szociológus.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!