Ráéreznek a kisebbek, ha tartaniuk kell valakitől

Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került a gyermekrablás kérdése, valamint a biztonságos közösségimédia-használat. Ezzel párhuzamosan pedig egyre több szülő kér segítséget szakértőktől ahhoz, miként tanítsák meg kisebb gyermeküknek, hogy első a biztonság.

A kisgyerekek játszótéri jogai iránt eddig nem érdeklődtek Fotó: Teknős Miklós

– Érdemes tudni, hogy egy vadidegen csupán a közösségi médiában elhelyezett posztjaink alapján mennyire sokrétű információt gyűjthet be a gyermekeinkről, amelyeket felhasználva játszi könnyedséggel elcsalhatja a kicsiket – hívta fel a figyelmet Kovács Ildikó önvédelmi szakértő.

– A gyerekeket nem szabad letámadni, és rájuk ijeszteni. Nem zúdíthatjuk rájuk a félelmeinket, a szorongásainkat, ugyanakkor egyértelműsítenünk kell, hogy

ez rendkívül fontos téma, amiről többször is beszélgetnünk kell a kicsikkel.

Legjobb, ha ezt olyan szituációban tesszük, amikor konkrét kapcsolódási pontok vannak a témához – magyarázta a szakértő.

Tilos szem elöl téveszteni a kreatív kicsiket, mert hajtja őket a felfedezés vágya, ami esetenként veszélybe is sodorhatja őket Fotó: Teknős Miklós

Úgy folytatta: tanítsuk meg a gyermeküknek, hogy például

a játszótéren, ha egy idegen gyerek vagy felnőtt megkínálja valamilyen rágcsálnivalóval, azonnal jöjjön oda hozzánk, vagy a tekintetével kérdezze meg tőlünk, hogy szabad-e, és csak akkor fogadja el, ha rábólintottunk.

Ugyanez igaz, ha valamilyen tárggyal, meglepetéssel, bármi egyébbel szeretnék megajándékozni. Fontos, hogy megértse: ha nemet mondunk, nem azért tesszük, mert rosszat akarunk, vagy mert sajnáljuk tőle az apróságot.

Az óvodások, iskolások szülei tudják, hogy az intézményekben nyilatkozni kell arról, ki az a két-három ember, aki a gyermeket haza hozhatja. Ezt a gyermekeknek is nyomatékosítani kell, hogy másokkal – ha nincs a szülő által jelezve a nevelőknek – nem távozhat.

Tömegben még nagyobb az esélye, hogy egy ismeretlen ember szólítja le a gyanútlan gyereket (képünk illusztráció) Fotó: Kurucz Árpád

Jó hír, hogy a gyermekek érzik, ha valaki furcsa, ezt valamilyen módon jelzik is, ha ismerős felnőtt van a közelben.

– Támogassuk, hogy a kicsik hallgassanak az ösztöneikre, az ilyen eseteket pedig utólag mindig beszéljük meg velük!

Hagyjuk, hogy a gyermek elmondja, hogy az illető neki miért nem volt szimpatikus – fogalmazott Kovács Ildikó.

Mint mondta, mivel a kisebbek mindenkivel barátságosak, az utcában, a buszon, a boltban már látott embereket ismerősöknek tekinti, de el kell neki magyarázni, hogy attól, hogy néha látjuk egymást, esetleg köszönünk is, a többség még nem a barátunk, de még csak nem is az ismerősünk.

Jó, ha a gyereknek már van mobilja, és szükség esetén egyetlen gombnyomással eléri a szüleit vagy a nagyobb testvérét Fotó: RF

Ezzel rögzítjük bennük, hogy a többször látott idegen emberekkel se legyen úgy bizalmas, hogy a hívására elmegy vele máshová onnan, ahol a gondviselői hagyták.