Tíz év alatt nagyot nőtt Magyarországon az átlagbér és a medián bér is – jelentősen javuló kereseti statisztikáról számolt be az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökhelyettese kedden.
Windisch László rámutatott, mindkét mutatószámban jelentős növekedés tapasztalható.
Míg az átlagbér 2010-től 2019-ig 202 500 forintról közel 82 százalékos növekedéssel 367 800 forintra nőtt, addig a mediánkereset még ennél is nagyobb mértékben, 91 százalékkal nőtt, 153 000 forintról 292 300 forintra emelkedett.
A 2020-as kereseti adatokat a hónap végén publikálja a statisztikai hivatal.
Windisch László elmondta, általános nemzetközi gyakorlat az, hogy a bruttó átlagkeresetek mutatója áll a munkabérekkel kapcsolatos statisztikák középpontjában, a jogszabályok is ezt a mutatót alkalmazzák, ha átlagbérrel kell számolniuk, például különböző ellátások megállapításának alapjaként.
A bruttó átlagbér a teljes felmért keresettömeg és a keresők létszámának hányadosaként áll elő. A medián bér egy ezt kiegészítő statisztikai mutató, azt mutatja meg, hogy ha a keresőket sorba rendezzük a keresetük nagysága szerint, akkor mennyit keres az állomány középső tagja – magyarázta a szakember.
Windisch László elmondta, mindkét adat bárki számára elérhető a KSH és az EU statisztikai hivatala, az Eurostat honlapján is. Az Eurostat 2002 óta publikálja a tagállamok mediánbéradatait is, tehát hamis látszatkeltés az, hogy ez az adat titkos lenne – hangsúlyozta a KSH elnökhelyettese.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A szakember szerint az elmúlt tíz évet vizsgálva elmondható, hogy
több évben is erősebb növekedési ütem volt megfigyelhető a mediánbérek tekintetében, mint az átlagbéreknél, ez azzal függ össze, hogy a kereseti eloszlás középső szegmensében volt arányaiban a legmagasabb a keresetnövekedés.
A jövedelem típusú statisztikákban nemzetközileg és általánosan is igaz, hogy a medián mindig alacsonyabb, mint az átlagbér. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban a felmért tagországok több mint felénél a mediánbér az átlagbér 84 százalékánál alacsonyabb volt, vagyis a magyar kereseti eloszlás európai viszonylatban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak – mutatott rá az elnökhelyettes.
