A Fertő-partig ér majd a belföld megújuló vonzereje

Az ellenzék által árgus szemekkel figyelt Fertő-parti beruházásról Tima Zoltán Ybl-díjas építész, a Fertő-part beruházás generáltervezéséért felelős Közti stúdióvezetője és Mohácsi Sándor, az S73 iroda vezető tájépítésze a Magyar Nemzetnek felidézte: Soprontól 2015-ben kapta a felkérést a Közti, hogy készítsen tanulmánytervet a Fertő tavi vízitelep fejlesztésére.

– Már az első bejáráson egyértelmű volt, hogy a fejlesztés – összetettsége és természetvédelmi beágyazottsága miatt – egyszerre egy nagyszerű feladat, ugyanakkor komoly kihívás is – idézte fel Tima Zoltán a kezdeteket.

Sokaknak idéz fel kedves, gyerekkori emlékeket a Fertő tó. Emlékezetesek a Fertő–Hanság Nemzeti Park nyári táborai is Fotó: Kisalföld

Kutatások előzték meg a tervezést: mint mondta, sokat tanulmányozták a Fertő-vidék hagyományos építészetét a határon túl is, amiből végül kiderült, hogy

nincs is építészeti formanyelve a Fertő tónak, emiatt lehet, hogy a világörökségi dokumentumok is egy kultúrtáj értékeiről szólnak, nem pedig kifejezetten a tóról.

– A nádlenyomatos betonfelületeket időjárásálló faelemek egyensúlyozzák majd ki. Az épületek zöme transzparens, jól átjárható és tiszta funkcionalitású lesz, léptéküket a végtelen tájhoz igazítottuk, alapvető jellemzőjük a horizontalitás – soroltak pár példát a fejlesztésből, amelyeket a rendkívül elhanyagolt terület rehabilitá­ciója előz meg.

Ebben is újdonság, hogy míg korábban egy viszonylag szűk területen, időnként jelentős és a környezeti hatásokkal egyáltalán nem törődő területhasználat történt,

a fejlesztéssel egy műszakilag teljesen kontrollált, megfelelő ökonomikus és ökologikus használat valósulhat meg

különféle építészeti és műszaki megoldásokkal, amelyek által energetikai és vízgazdálkodási szempontból szinte teljes lehet az egyensúly, lényegében nulla károsanyag-kibocsátással – hangsúlyozta Tima Zoltán.

Megemlítették: a fejlesztés egyik jelentős eleme a 12 hektáros ökopark és a hozzá tartozó ökocentrum, amelynek mintegy kilencszáz négyzetméteres kiállítási területe lesz majd,

ahol nemcsak a víz alatti világ, de a nádasok és a madarak világa is megismerhető lesz a létesítmény interaktív kiállítási útvonalán.

Az épület természetvédelmi információs központként is működik majd, ahol szakemberek által vezetett kenus túrákat is szerveznek.

A tervek szerint látványosan megújul, nyugati színvonalú lesz a Fertő-parti szolgáltatás Fotó: Sopron–Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

– Összességében a négy évszakos használat volt az egyik legfontosabb szempont a fejlesztési tartalom összeállításánál, így a szállásadás és vendéglátás tekintetében is – jelezte Tima Zoltán.

Az S73 iroda vezető tájépítésze arról beszélt, hogy a nagyszabású fejlesztés nem más, mint a Fertő-táj bekapcsolása a hazai turizmusba, ebben pedig a tájépítészetnek is jelentős szerepe van, amely valójában nem egy szimpla tervet jelent, mivel több együtt dolgozó szakágat csiszol össze.

Mohácsi Sándor szavai szerint

ez a hely arra való, hogy az ide látogató ember megismerje a természetet, hiszen arra szüksége és igénye van, de úgy, hogy annak valós, több nagyságrenddel nagyobb érintetlen területét egyáltalán ne bolygassa.

Úgy látja, munkájuk igazi eredményei a telepítés utáni harmadik évre lesznek igazán láthatók, amikor már a fák fáknak, a cserjék vesszői pedig bokroknak látszanak. Mégis, a valódi hitelességüket az adja majd, ha a Fertő-partra érkező emberek többségének nem az jut eszébe, hogy milyen telepítések és építkezések zajlottak a környéken, hanem csak egyszerűen jól érzik magukat, élvezve a környezet szépségét – fogalmazott a szakember.