Már nem divat az adóhivatalnál feljelenteni a szomszédokat?

Érdekes társadalmi folyamatok is meghúzódhatnak annak az adatsornak a hátterében, amely az adóhivatalnak címzett úgynevezett közérdekű bejelentések számát mutatja meg. Ilyet akkor tehetnek a magánszemélyek, ha valamilyen szabálytalanságot tapasztalnak, s erre mindenképpen szeretnék felhívni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) figyelmét.

Az adatok ugyanis érdemi csökkenést mutatnak.

A mögöttünk hagyott évtized elején, 2012-ben például 35 ezer efféle beadvány érkezett a hatósághoz, 2016-ban 25 ezer közérdekű iratot iktattak a szervezetnél, 2018-ban viszont már tízezer alá csökkent a bejelentések száma. Mint a NAV-tól megtudtuk, tavaly a korábbinál is kevesebb ilyen jelzés futott be, szám szerint 7755.

Korábban sokszor lehetett hallani arról, hogy ha valakinek vitája támadt a szomszédjával, összeveszett üzletfelével vagy elvált, a bosszú egyik legjobb megoldása az lehetett, hogy az érintett elküldte haragosa legfontosabb pénzügyi adatait az adóhivatalnak, azt remélve, hogy a hatósági eljárás majd megannyi kellemetlenséget okoz az érintettnek. Ha ez valóban így volt, akkor a számokból akár arra is lehet következtetni, hogy kiment a divatból mások feljelentgetése.

De miről szóltak a tavalyi közérdekű bejelentések? A hatóság lapunknak küldött tájékoztatása szerint a beadványok majdnem minden esetben konkrét – vélt vagy valós – szabálytalanságra hívták fel a NAV figyelmét. Általános, például pontos adatok nélküli, egy-egy gazdasági ágazatot érintő bejelentés ritkán fordul elő.

Voltak, akik több oldalon keresztül taglalták a különféle részletes információkat, közlésüket ráadásul jól szerkesztett dokumentumban terjesztették elő. Persze olyan iratok is akadtak, amelyek olyan kevés adatot tartalmaztak, hogy azt is nehéz volt megállapítani, pontosan mit szeretne bejelenteni a NAV-hoz forduló személy.

Legtöbbször egyébként – akárcsak a korábbi években – azért írtak az emberek az adóhivatalnak, mert feldühítette őket, hogy valamely boltban, szolgáltatónál nem kaptak nyugtát. Emellett a feketefoglalkoztatás témája is gyakran szerepelt a közérdekű beadványokban, akárcsak az, hogy valamely vállalkozás jogosultság nélkül végzi munkáját – vagy legalábbis ezt feltételezte a panaszt megfogalmazó személy. A jövedelemeltitkolás, a csempészet, az adócsalás mint feltételezés szintén megjelent a közlésekben.

Fegyveres NAV-os. A társadalom immár nem a magánügyi konfliktusok elrendezőjeként tekint a szervezetre. Fotó: Magyar Nemzet

S valóban, a beadványok legnagyobb része tényleg csupán feltételezés volt, a hatósági vizsgálat legalábbis nem igazolta az állampolgári észleléseket. Tavaly a benyújtott összes közérdekű bejelentéshez viszonyítva mindössze az esetek hat százalékában derült fény – legalább részben – jogsértésre. Ennek kapcsán a NAV-nál megjegyezték, hogy közérdekű bejelentés alapján a múlt esztendőben majdnem 2500 ellenőrzést végzett el a hatóság. A vizsgálatok 17 százaléka, vagyis 430 eljárás zárult úgy, hogy valamilyen megállapítást tett az adóhivatal. Az anonim adatközlés egyébként továbbra is rendszeres, 2020-ban a NAV-hoz érkezett közérdekű bejelentések közel egyharmada származott azonosítatlan személytől.

A szervezetnél hozzátették azt is: a NAV elkötelezett abban, hogy a szabálytalanságokat bejelentő állampolgárok közérdekű közléseit, javaslatait megfelelően kezelje. Megjegyezték, hogy az utóbbi évek informatikai fejlesztései nyomán már korábban megújult az adóhatóság honlapján elérhető, közérdekű bejelentések benyújtására szolgáló űrlap.

A hivatal tapasztalata szerint e dokumentum segítségével egyszerűen, gyorsan és – ami fontos – a kivizsgáláshoz minimálisan szükséges információkat megadva tehetnek bejelentést az állampolgárok a visszásnak gondolt jelenségek kapcsán.