Nőtt az üzleti aktivitás az eurózónában márciusban

A feldolgozóipar a húzóerő, de már a szolgáltatási szektor is izmosodik az eurózónában. Ezzel a közös uniós valutát használó országokban márciusban fél év után először növekedett az üzleti aktivitást mérő mutató, ráadásul tavaly június óta a legnagyobb mértékben.

Éppen stabilizálódott a feldolgozóipar, amikor beütött a járvány Fotó: Reuters

A gazdasági, üzleti aktivitás fontos mérőszáma, az IHS Market által mért PMI index márciusban 52,5 pontos értéket ért el a februári 48,1 után a eurózónában. Az emelkedés jelentőségét növeli, hogy az 50-es érték alatt tekintik úgy, hogy az index gazdasági visszaesést jelez, fölötte viszont élénkülésre utal. A mutató tavaly szeptember óta láttat élénkülést,

mégpedig tavaly június, a járvány első hulláma utáni nyitás óta a legnagyobbat.

Az IHS Market szerint különösen a feldolgozóipar élénkült meg erősen, de még a szolgáltatási szektor is beindult a jelenlegi járványhelyzet miatti korlátozások ellenére, ami arra utalhat, hogy a korlátozások feloldása után igen erős kereslet jelentkezhet.

Az élénkülés mindazonáltal elsősorban a globális kereslet növekedésének köszönhető, miután az eurózóna sok országában még jelentős korlátozások vannak érvényben, de a bizalmat erősítheti, hogy az oltási program előrehaladtával a zóna belső keresletének erőteljes élénkülésére számítanak a cégek. Az Európai Központi Bank (EKB) az idei évre négy, jövőre 4,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál az eurózóna egészében, és a mostani, élénkülésre mutató adatok ezt alátámaszthatják.

Stabilizálódik a feldolgozóipar
Fotó: Reuters

A legjobb adatokat Németországban, az eurózóna legnagyobb gazdaságában mérték: 37 hónapja, vagyis

bő három éve a legtetemesebb a gazdasági aktivitás növekedése, az ipari termelés pedig 25 éve a legkiemelkedőbb mértékben nőtt egy hónap alatt.

Természetesen az adatoknál figyelembe kell venni a korábbi visszaesést, vagyis az alacsony bázisértékeket, ám mindez mégiscsak azt jelzi, hogy a gazdaság most már maga mögött hagyja a járványt. A szereplők az eurózóna tekintetében is a pandémia gyors visszaszorulására számítanak az oltási program felgyorsulásával, ahogy ezt már Izrael, Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok esetében láthattuk.

Az erősödő kereslet átmenetileg kínálati problémákat okozhat az IHS szerint, miután a termelési láncoknak teljesen helyre kell állniuk, sőt bővített kapacitásra lesz szükség a növekvő kereslet kielégítéséhez. Mindez időt vehet igénybe, ami a növekedési ütemet is fékezheti átmenetileg, ugyanakkor az erős gazdasági fellendülést nem gátolja meg, legfeljebb időben enyhén kitolja. Az eurózóna kedvező folyamatai természetesen az EU többi tagországára, így

Magyarországra is pozitív hatást gyakorolnak a növekvő exportlehetőség révén.