Kisebb hiányt szeretne a Költségvetési Tanács

A Költségvetési Tanács (KT) azt szeretné, ha a kormányzat – amennyiben mód nyílik rá – csökkentené az idei költségvetési hiányt a legutóbb elfogadott módosításhoz képest. Egyben javasolta a kormánynak, hogy hasonló módon a 2022-es költségvetési törvénytervezetben megjelölt 5,9 százalékos hiányt is mérsékelje majd, közelítve azt a három százalékhoz.

Budapest, 2018. június 13. A 2019-es, a biztonságos növekedés költségvetéséről szóló törvényjavaslat az Országház Gobelin termében 2018. június 13-án. MTI Fotó: Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

A Költségvetési Tanács nyilvánosságra hozta a véleményét a 2022-es költségvetési törvény tervezetéről. Kiemelték: az idei költségvetési törvény módosítását az elfogadása óta megváltozott gazdasági körülmények, az időközben meghozott egészségvédelmi és gazdaságot támogató intézkedések, valamint az EU 2021–2027 közötti költségvetés kereteinek változásai szükségessé tették. A törvény módosítása az ESA-módszertan szerint számolt hiánycélt a GDP 2,9 százalékáról 7,5 százalékra emeli – ismertette a távirati iroda.

A testület a hiánycél emelésével egyetért, mivel a koronavírus-járvány harmadik hulláma szükségessé teszi a korábban tervezettnél nagyobb mértékű költségvetési támogatást az egészségügynek és a gazdaságnak.

Pozitívan értékelték, hogy a költségvetés tervezett hiánya mérsékeltebb a 2020-ban elértnél, azaz a gazdasági növekedés helyreállását követően célba veszi az egyensúly megteremtését. Ugyanakkor a tanács megállapította: a törvényjavaslat tervezete szerint a magyar gazdaság várható növekedésével összhangban, az Alaptörvényben előírtaknak megfelelően az államadósság GDP-arányos mértéke 2021-ben újra mérséklődhet a 2020. év végi 80,4 százalékról, 79,9 százalékra.

A KT tudomásul vette, hogy a törvényjavaslat nagyobb mozgásteret teremt a kormányzat egészségvédelmi és gazdaság-újraindítási intézkedéseinek, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy ha a makrogazdasági feltételek alakulása megengedi, akkor a tervezettnél markánsabb hiánycsökkentés valósuljon meg, kedvezőbb feltételeket teremtve a költségvetési egyensúly 2022. évi lényeges javulásához és az államadósság-mutató fenntartható mérsékléséhez.

A tanács a 2022. évi központi költségvetéséről szóló törvénytervezetről megállapította: magas, az ismert hazai és nemzetközi előrejelzések sávjának felső határához közeli – 5,2 százalékos – gazdasági növekedéssel számol, ami megvalósulhat, ha a járvány a várakozásokkal összhangban lecseng.

A tervezet értelmében 2022-ben mind eredményszemléletben (ESA), mind pénzforgalmi szempontból 5,9 százalékra mérséklődik a költségvetés hiánya. A tanács egyetért azzal, hogy a csökkentés szükséges, az ütemet azonban elégtelennek tartja. Ezért javasolja, hogy amennyiben növekedési vagy járványügyi kockázatok nem realizálódnak, akkor az államháztartás hiánya 2022-ben a tervezetben szereplőnél legyen közelebb a háromszázalékos GDP-arányos referencia értékhez.

A tanács véleménye szerint ugyanis a várhatóan gyors gazdasági helyreállás a 2022. évi hiány markánsabb csökkenésének is megfelelő alapot ad, ami az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítéka. A KT tudomásul veszi, hogy a három százalékot meghaladó államháztartási hiányt az EU-s szabályok előreláthatóan lehetővé teszik, a kormány pedig tervezetet készít a stabilitási törvény módosítására, hogy kikerülhessék azt az előírást, hogy csak csökkenő GDP esetén léphető túl a háromszázalékos hiány.

A tanács szerint a tervezetben a bevételi és kiadási előirányzatok összhangban vannak a 2021. évre várható, valamint a 2022-re tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal. A bevételi előirányzatok teljesüléséhez a tervezés alapját képező makrogazdasági pálya megvalósulása szükséges.

A kiadások azt tükrözik, hogy 2022-ben a gazdaság újraindítása a költségvetés első számú prioritása. Az ezt a célt megvalósítani hivatott új, Gazdaság-újraindítási akcióterv – az adókönnyítések mellett – aktivizálja egyfelől a hazai költségvetési forrásokat, az azokat tömörítő Gazdaság-újraindítási Alapot – benne a Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapot –, másfelől a rendelkezésre álló uniós támogatásokat.

Megjegyzik azt is: kockázatosnak tartják, hogy a költségvetési gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok mértéke mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad a 2021-re tervezett alacsony szinttől (a GDP 0,5 százalékától) is.

A tanács megállapítja, hogy az Alaptörvény előírásával összhangban az államadósság-mutató csökkenő trendje – a 2020-as átmeneti növekedést követően – tartós marad, és annak mértéke a költségvetési törvényjavaslat tervezete szerint a 2021. évi 79,9 százalékról 2022 végére 79,3 százalékra mérséklődik. Itt is megjegyzik azonban, hogy szerintük a 2021-ben már megkezdődő gazdasági helyreállás az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi, és ez szükséges is.