Reneszánszát éli nagyszüleink Kádár-kockája

Becslések szerint nyolcszázezer kockaház van ma hazánkban, és minden negyedik magyar ilyenben él: legtöbben beleszülettek, beházasodtak vagy még a szüleikkel költöztek ide. A lakók több mint kilencven százaléka már végzett valamilyen felújítási munkálatot, és háromnegyedük a jövőben is tervezi a korszerűsítést.

Az évtizedek során csak Kádár-kockaként elhíresült ingatlanok átalakítására is érkeztek ötletek a pályázóktól Fotó: Havran Zoltán

A Kádár-kockák a népszerűségi lista elején vannak, a lakosság harmada szívesen választaná ingatlanvásárlás esetén. A kockaházban lakók több mint kilencven százaléka már végzett valamilyen felújítási munkálatot, és háromnegyedük a jövőben is tervezi a korszerűsítést. Becslések szerint nyolcszázezer kockaház van ma hazánkban – derül ki a BMI Bramac reprezentatív kutatásából. A megkérdezettek 23 százaléka lakik jelenleg is kockaházban, és 49 százalék lakott valaha itt, de a lakosság 98 százalékának van valamilyen élménye a háztípussal – jártak már benne, vagy láttak már ilyet.

Csak a modern, földszintes házak keresettebbek a vásárlók körében (47 százalék). Sőt, a felnőtt lakosság 33 százaléka biztosan, vagy inkább venne kockaházat, és további 43 százalékuk pedig lehetségesnek tartja ezt.

A dobogó harmadik fokán foglalnak helyet a tetőtér-beépítéses családi házak (harminc százalék), majd negyedik helyen a többszintes családi házak (25 százalék), a top 5-ös lista végét pedig a téglából épített társasház zárja (húsz százalék).

– Bár árazásukban nem térnek el jelentősen a többi téglaháztól, mégis jobb vétel lehet, mert itt valamivel biztosabban tudható, mi a műszaki tartalom. Sokaknál előnyt élvez, hogy remek felújítási alapanyag több okból is: strapabíró, jól alakítható, időt álló. Amiért azonban a fiatalok is felfigyeltek rá, hogy az arányai miatt a most trendi minimál stílushoz rendkívül jól passzol – mondta Jóna Péter, az Immo1-cégcsoport ingatlanpiaci szakértője.

A kockaházak állapota vegyes, de összességében felújított, újszerű, közepes vagy jó állapotról számolnak be a benne lakók (83 százalék), és kevesebb mint ötödük vallja otthonát befejezetlennek vagy felújítandónak. Összességében nagyobb arányban végeztek felújítási munkákat a Kádár-kockákon, mint a többi háztípuson, és a jövőben is többen terveznek korszerűsítést. Az eddigi munkálatoknál a leggyakoribbak a külső ajtó/ablakcsere, burkolatok/padlók cseréje, fürdőszoba teljes felújítása és a fűtés-korszerűsítés. A kockaházak lakóinak közel fele tervez továbbá külső ajtó/ablakcserét, illetve tetőcserét .

– Ha energetikai korszerűsítésről van szó, a tető az egyik legfontosabb pontja a háznak, hiszen a legtöbb hő egy rosszul szigetelt tetőn és a födémen keresztül szökhet ki. Nem érdemes a felújítást halogatni, így elkerülhető a ház nem gazdaságos fenntartása vagy nagyobb károk is, amelyek a tető állapotából fakadnak – hívta fel a figyelmet Viniczai Róbert, a BMI Bramac termékmenedzsere. A tervezést azért is érdemes időben elkezdeni, mivel egy jó minőségű, de alapfelszereltségű tető anyagköltsége – a tetőfedő munkadíja nélkül – akár 1,2–1,4 millió forintba is kerülhet.

A most népszerű ingatlantípusok sorrendjét megbolygatta a koronavírus-járvány. A vírushelyzet megmutatta, hogy otthonról is lehet dolgozni és tanulni, a természetben, szabadban töltött idő is felértékelődött.

– Ez az új élethelyzet, amibe a vírus kényszerített minket, elindított egy kifelé költözési trendet. Egyre többen választják a belvárosi lakás helyett a külvárosi, vidéki házat – magyarázta Jóna Péter. Hozzátette: a Budapest környéki települések 98 százalékánál nőtt a fővárosból beköltözők száma – ez a kínálati árak emelkedésében is tetten érhető – de így is átlagosan 25 százalékkal olcsóbban lehet hasonló adottságú ingatlant venni, mint a belvárosban.