Fenntarthatóság kell a felzárkózáshoz

A zöldpénzügyek kategóriában a hazai teljesítmény kiugró az MNB zöldprogramja és az állami zöldkötvény-kibocsátások okán, de több területen van javítani való.

2016.12.19. Az Államadósság Kezelő Központ Zrt. székháza és ügyfélszolgálata Budapesten. Fotó: Móricz-Sabján Simon Fotó: Simon Moricz-Sabjan

– Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a XXI. században a fenntarthatóság – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutató sajtótájékoztatón, amelyről a távirati iroda számolt be.

A jegybank alelnöke kiemelte, hogy a magyar gazdaság 2013 óta fokozatos, folyamatos felzárkózási pályán mozog, amelyet jó eséllyel a válság sem tört meg.

A sikerhez szerinte a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség.

Virág Barnabás úgy vélte, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a harmadik negyedévben a magyar gazdaság elérheti a válság előtti, vagyis a 2019. év negyedik negyedévi szintet.

Baksay Gergely, az MNB ügyvezető igazgatója a részleteket ismertetve elmondta, hogy a magyar gazdaság a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az európai uniós középmezőnybe tartozik, a 27 országból a 15. helyen helyezkedik el. Ez – tette hozzá – kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el.

– A környezeti pillér mutatóiban Magyarország teljesítménye uniós viszonylatban relatíve jó – emelte ki az ügyvezető, utalva arra, hogy az ország az unión belül például a hatodik legkevesebb üvegházhatású gázt bocsátja ki.

– A környezeti területen ugyanakkor az egész unióban előrelépésre van szükség, hiszen négy ország kivételével mindegyik – Magyarországot is beleértve – többet használ fel a természeti erőforrásaiból, mint amennyi rendelkezésére áll.

Globálisan 1,7 Földre lenne szükség a jelenlegi gazdasági és növekedési modell fenntarthatóságához – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a magyar gazdaság a környezeti fejlesztésekre a GDP két százalékát költi, és ezzel az uniós középmezőnybe tartozik.

– A környezeti pillér legmodernebb területén, a zöldpénzügyek kategóriában Magyarország teljesítménye kiugróan jó – hívta fel a figyelmet az ügyvezető, utalva az MNB zöldprogramjára és a magyar állam zöldkötvény-kibocsátásaira.

Baksay Gergely elmondta, hogy a társadalmi pillér területén összességében átlagosan teljesített Magyarország, azon belül a közbiztonság területén kiemelkedő eredményt, csaknem kilencven százalékot ért el. A képzettség területén viszont előrelépésre van szükség, nagyon alacsony például a felsőfokú reálvégzettséggel rendelkezők aránya. Jelentős lemaradás tapasztalható az uniós átlaghoz képest a lakhatás területén is – tette hozzá Baksay Gergely, utalva arra, hogy Budapesten az uniós átlagnál többet kell dolgozni egy lakásért és az országban magas az elégtelen lakáskörülmények között élők aránya is.

A zöldpillér legmodernebb kategóriájában jól állunk
Fotó: Móricz-Sabján Simon

– A pénzügyi fenntarthatóságban Magyarország és az unió helyzete viszonylag kedvező, de a legmodernebb technológiák átvételében mérsékelt az előrelépés, Kína az egész kontinens előtt jár. A pénzügyi szolgáltatások elterjedésében Magyarország nem áll túl jól – jegyezte meg Baksay Gergely, példaként felhozva, hogy az országban a hitelfelvevők mindössze egy százaléka választotta az online csatornát, míg egyes uniós országokban ez a szám tízszer magasabb.

Az ügyvezető elmondta, hogy a hitelek aránya a betétekhez és a GDP-hez képest az előző válság óta nagymértékben csökkent Magyarországon, ami fenntarthatóságot jelez, ugyanakkor jelentős növekedési potenciált is hordoz. Arra is kitért, hogy az államadósság a tavalyi növekedés ellenére még mindig alacsonyabb, mint az uniós átlag, a hasonlóan fejlett országokhoz képest viszont magasabb, így a fenntarthatóság javítása érdekében a GDP-arányos mutatót csökkenteni kell. Az államadósság szerkezete ugyanakkor sokkal kedvezőbb, mint az előző válság idején, mára az államadósság egyötöde van csak devizában.

– Az elmúlt évek gazdasági növekedéseinek köszönhetően Magyarország elérte az uniós átlag 73 százalékát fejlettségi szempontból – idézte fel Baksay Gergely, utalva arra, hogy a növekedést technológiai megújulással, innovációval és kutatás-fejlesztéssel lehet fenntarthatóvá tenni. – Ehhez javítani kell a termelékenységet, azon belül a kis- és közepes vállalatok lemaradásának a ledolgozására van szükség. Magyarország szinte sereghajtó a haladó digitális megoldásokat használó kkv-k arányát tekintve és alacsony az innovációs tevékenység is a kisebb vállalatoknál – sorolta azokat a területeket, ahol jelentős előrelépésre lenne szükség.