Úton a pénzügyi függetlenség felé

Egészséges szerkezetűvé tette az Orbán-kormány az államadósságot, amin a koronavírus-járvány sem változtatott. Magyarország külső sérülékenysége ma már a múlté.

Budapest, 2016. szeptember 10. Az újfajta húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Faludi Imre

„Összeroppanni látszik Kelet-Európa ellenálló képessége a magas devizaadósság súlya alatt, Magyarország ezen belül is gyengébb lábakon áll”

– írta a Standard and Poor’s hitelminősítő 2009 februárjában. Joggal, mert hazánk a magas államadósság és a külföldi kitettség miatt rettentő kiszolgáltatott helyzetbe került.

Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként nem véletlenül hangsúlyozta 2010-ben, hogy el kell indulni a pénzügyi függetlenség felé.

A Fidesz–KDNP-kormány alatt 2010-től újra csökkenő pályára állt az államadósság, amelynek a szerkezete is egészségesebbé vált. Nem mindegy ugyanis, hogy külföldieknek vagy hazai befektetőknek tartozik az állam. Az sem mindegy, hogy az adósság devizában vagy forintban áll fent. Az adósság csökkentését a koronavírus-járványból kialakult válság megakasztotta, de ez így történt a többi országban is. Ez viszont nem változtatott azon a tényen, hogy a külső kitettség, az ország pénzügyi sérülékenysége csökken.

Varga Mihály pénzügyminiszter a minap jelezte, a számok nem hazudnak: „Az elmúlt tíz év eredménye, hogy jelentősen csökkent az ország külső eladósodottsága. A trendet a koronavírus-válság sem törte meg. Magyarország fél évszázados adósi pozíció után nettó hitelezővé válhat a külfölddel szemben. A vállalatok, a bankok, a családok és az állam külföldi szereplőkkel szembeni hiteltartozásának és követelésének egyenlege néhány év múlva lenullázódhat. Mindez azt jelenti, hogy az ország sérülékenysége csökken, a külső egyensúlya pedig javul.”

A kedvező folyamat a jövő évi költségvetésben is tetten érhető. Kijelenthető: a magyar állampapírok helyzete stabil, amit az államadósság hitelbesorolása is mutat. A 2022-es büdzsét rögzítő törvény leszögezi: a nettó állampapír-kibocsátást, -értékesítést részben a jelentős hazai (lakossági) megtakarítás biztosítja, valamint a járvány okozta gazdasági nehézségek leküzdésére szerepet kap a külföldi finanszírozás is, a devizaadósság aránya azonban továbbra is alacsony marad az összes adósságon belül. Az államadósság-kezelési stratégia célkitűzése a jogszabály szerint, hogy 2022-ben is megőrizze az elmúlt években elért stabil finanszírozási helyzetet, amelynek a részeként változatlanul négy fő cél érvényesül. Egyrészről az államadósság GDP-hez viszonyított arányának a fokozatos csökkentése, másodsorban a devizaadósság részarányának alacsonyan, a tíz-húsz százalék közötti sávban tartása, harmadsorban a lakosság részvételének a növelése az államadósság finanszírozásában és végül az államadósság futamidejének növelése folytatódik.

Az elmúlt években a járvány ellenére is gyorsan nőtt a lakosság befektetése állampapírba, így a kezében lévő állomány 2023-ra kitűzött 11 ezer milliárd forintos határának az elérését tartalmazó középtávú célkitűzés teljesül.

Jövőre a hiány és a lejáró adósság finanszírozását döntően forintkibocsátásokkal oldja meg a kormány, de a pandémia következtében átmenetileg emelkedő finanszírozási igény miatt a korábbinál nagyobb szerepet kap a devizafinanszírozás is. A központi kormányzat hiányának és a lejáró forintadósságnak a finanszírozását legnagyobb részt pia­ci és lakossági állampapír-kibocsátások biztosítják.

A Pénzügyminisztérium a törvény indoklásában felhívta a figyelmet arra, hogy a lakossági állampapír-állomány jelentős hányadát a 2019-től értékesített sávos, fix kamatozású, ötéves futamidejű lakossági állampapír, a Magyar Állampapír Plusz képezi, továbbá tekintélyes arányt képvisel a változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír is. A megnövekedett lakossági állomány mellett a korábbi évekhez képest egyre kisebb a rövid lejáratú lakossági állampapírok aránya. A közvetlenül a lakosságnak értékesített állampapírok növelik a belföldi befektetői bázist, és megbízható finanszírozást jelentenek az államnak. Ráadásul jövőre a korábbi évekhez képest jelentősen alacsonyabb lesz a devizalejáratok összege, miután nem jár le nemzetközi devizakötvény.