Évtizedes sikerszéria az agrár-külkereskedelemben

A 2010 óta szárnyaló magyar agrár-külkereskedelem impozáns számai rendkívül jól mutatnak ugyan, noha néhány vetélytárs, illetve referenciaország teljesítményével összehasonlítva árnyaltabb a kép. Az OTP Agrár szakértőinek friss elemzése rámutat: fel kell építeni a nagyobb hozzáadott értékű hazai termékek márkáit és piacait.

Az évek óta húzódó új agrárpolitikával kapcsolatos vita középpontjában a zöldcélok és a gazdák versenyképessége áll Fotó: Mirkó István

Az ezredfordulót követő időszakra tehető a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek globális kereskedelmének legintenzívebben bővülő szakasza, amely eltartott egészen a 2008–2009-es gazdasági világválságig, ezt pedig egy rövid visszaesés követte. Később a globális kereskedelem újra növekedésnek indult, de lényegesen lassabb ütemben, mint a kezdeti években, és 2014 óta megtorpanni látszik – elemezték az OTP Bank szakértői a folyamatot, amely a magyar agrár-külkereskedelem alakulásáról szól.

Eszerint a terület

2010-óta lényegében lendületesen nő, az elmúlt két évben pedig meghaladta a kilencmilliárd eurót és közelíti a tízmilliárdot.

– Ez akkor is komoly teljesítmény, ha tekintettel vagyunk az agrártermékek világpiaci áralakulására, valamint a forint–euró árfolyam változására, amelyek az exportra kétségtelenül ösztönzőleg hatottak – jegyezték meg az elemzők.

Elismerésre méltó teljesítményt nyújt a magyar agrárium 2010 óta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek globális kereskedelmében
Fotó: Mirkó István

Felhívták a figyelmet: ha azonban a magyar eredményeket összehasonlítjuk Ausztria, Hollandia vagy Lengyelország eredményeivel, látható, hogy a felsoroltak egy hektár mezőgazdasági területre vetítve magasabb exportot produkálnak, mint hazánk.

Eszerint Ausztria exportintenzitása közel háromszorosa Magyarországénak, de jelentős élelmiszerimportja miatt az egyenlege csak fele hazánkénak. Lengyelország területegységre jutó agrárkivitele ma már meghaladja Magyarországét, sőt az egyenleget tekintve is jobban állnak.

Hollandia külön kategória, hiszen mind agrárexportjuk, mind agráregyenlegük nagyságrendekkel nagyobb a többi vizsgált országénál. – Sokkolónak tűnik, de igaz: fajlagos agrárexportjuk és egyenlegük harmincszorosa a magyarországinak – állapították meg az elemzésben.

Magyarország még kevésbé a feldolgozott áruval kerül ki a külpiacokra, meghatározók az alaptermékek Fotó: Magyar Nemzet

Arra is rámutattak, hogy az eredményeket részben az indokolja, hogy míg a lengyel, de különösen az osztrák és a holland agrárkivitel meghatározó hányada feldolgozott, sőt magasan feldolgozott termék, addig a magyar agrár-külkereskedelemben még napjainkban is a mezőgazdasági (alap)termékek a meghatározók.

A tanulmány szerint a gabonafélék piacán az új földterületek termelésbe vonásakor és a terméshozamok növelésekor szem előtt kell tartani a biotechnológiai fejlesztéseket is, és az éghajlatváltozás miatti szélsőséges időjárási viszonyokat. Az olajnövények – napraforgó, repce, szója – kilátásai szintén nagymértékben függenek a felhasználási trendektől, kifejezetten

Átrendeződött a húsfélék kivitele, több tényező miatt
Fotó: unsplash

a takarmány- és bioüzemanyag célú felhasználástól.

A húsfélék piacán pedig az elmúlt évtizedben is komoly átrendeződést okoztak a határokon átívelő, az állatállományt érintő megbetegedések, mint a madárinfluenza, és az afrikai sertéspestis.

– Jelentős eltolódás Magyarország célpiacaiban nem várható, a legfontosabb exportpiacnak továbbra is az Európai Unió számít, bővülést elsősorban a balkáni országokba irányuló export esetében várnak az OTP agrárszakértői.