A lakossági hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek 2021 első félévében. A GDP-hez viszonyított arányuk az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összefoglaló jelentéséből.
A hazai lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint volt június végén, 254 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal magasabb, mint a múlt év végén, de kevéssel még mindig elmaradt a 2010-es csúcsértéktől. Bővülésében szerepe volt a törlesztési moratórium miatt ki nem fizetett törlesztőrészleteknek, és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott.
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az államilag támogatott lakáshitelek állománya 12, a támogatás nélküli hiteleké 13 százalékkal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk változatlanul 16, illetve 84 százalék maradt. A jelentés kitér arra is, hogy
a törlesztési moratóriumot az év közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ügyletnél vették igénybe. Az érintett hitelek összege 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30 százalékát tette ki.
Az idei első fél évben a moratórium lehetőségeinek szűkítésével összefüggésben nőtt a törlesztőrészleteket ismételten fizetők száma, így a moratóriummal érintett hitelek száma 32, összege 29 százalékkal csökkent a múlt év végéhez képest.
Az első fél évben rekordokat döntött az új lakáshitelek engedélyezése. Idén januártól június végéig
- 52 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 601 milliárd forint értékben.
- 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 24, összegük 38 százalékkal nőtt.
- Az egy engedélyezésre jutó átlagos hitelösszeg június végére elérte a 11,5 millió forintot,
- az átlagos összeg 1,4 millió forinttal több az egy évvel korábbinál.
- Az államilag támogatott hitelek száma 74, összegük 41 százalékkal emelkedett,
- a támogatott átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,1 millió forintról 7,4 millió forintra mérséklődött.
- Az állami támogatás nélküli engedélyezett hitelek száma 11, összegük 38 százalékkal nőtt,
- átlagos összegük egy év alatt 10,6 millió forintról 13,1 millió forintra emelkedett.
- A támogatott hitelek aránya 28 százalék volt, egy év alatt nyolc százalékot emelkedett.
- A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 34, összege 40 százalékkal nőtt.
- A folyósított hitelek számának 61, összegének 70 százaléka használtlakás-vásárlást szolgált,
- az átlagos hitelösszeg 10,5 millió forintról 11 millió forintra emelkedett.
A hitelintézetek által 2016. januártól folyósított családi otthonteremtési támogatások (csok) száma közel 170 ezer, összege 412 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 58 ezer csoktámogatást folyósítottak, ez az esetek 34 százalékát tette ki.
A kiutalt támogatások teljes összegének 53 százalékát fordították új lakások megszerzésére. A 2016 és 2020 között realizált 798 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a csokot.
A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 13 százalékra becsülhető.
Borítókép: Kurucz Árpád
