A kettős minőség elleni fellépésre buzdítja a multicégeket a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ). A szervezet arra kéri a gyártókat, hogy a karácsonyi vásárlások előtt figyeljenek a magyar fogyasztók érdekeire és az itthon forgalmazott árukat ugyanolyan minőségben dobják piacra, mint ami a nyugati országok fogyasztói számára elérhető.
Kérjük a multikat, figyeljenek a magyar fogyasztókra, lépjenek fel saját eszközeikkel is a kettős minőség ellen
– fogalmazott közleményében a FEOSZ.
Hazánk 2017-ben elsőként lépett fel a multinacionális gyártók tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata szerint, miután kiderült, hogy a kelet-közép-európai piacra egyazon márkanév alatt sokszor silányabb minőségű áru kerül, mint a nyugati tagállamokban. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 2018 és 2021 között csaknem háromszáz terméket vett górcső alá, a hatóság minden negyedik árunál talált valamilyen minőségbeli eltérést.
Az ügy összekovácsolta a régiós országokat is. Közös erővel sikerült elérni, hogy az Európai Bizottság érdemben foglalkozzon az üggyel. Ennek köszönhetően a jövő év májusában lép életbe az a jogszabály, amely megtiltja a más minőségű áruk forgalmazását. A jogszabály célja, hogy függetlenül attól, hogy a vásárló milyen állampolgárságú, azonos minőségű termékhez jusson hozzá, így a gyártók sem a termék összetételében, sem a csomagoláson feltüntetett információkban nem térhetnek el.
A hátrányos megkülönböztetés szankcionálható. A kiszabható bírság a gyártó árbevételének akár öt százalékát is elérheti, multicégek esetében ez legfeljebb ötszázmillió forintos tétel lehet.
Természetesen vannak olyan jogszerű és objektív tényezők, amelyek egy-egy országban eltérhetnek, ilyen például az alapanyagok szezonalitása vagy a helyi szabályozás, de erről minden esetben tájékoztatni kell a fogyasztókat.
A kettős minőség jelenségének fókuszában elsősorban az élelmiszerek állnak, ugyanakkor fontos ennek tilalma a háztartási-vegyipari és kozmetikai termékek területén is. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el, míg az utóbbi termékeknél a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi hatóságai.
Bár a legtöbb ilyen esetben a termékek összetétele, vagy a hatóanyag tartalom tér el, ugyanakkor a FEOSZ szerint más tényezők is hátrányt okozhatnak a magyar vásárlóknak. Az áruk csomagolása is megtévesztő lehet. Az átlagfogyasztó a címkéken feltüntetett minimális eltéréseket a hétköznapi vásárlás során nem tudja megkülönböztetni. Ezek akár a fenntarthatósági szempontokra, akár a felhasználási lehetőségekre, mosásdarabszámra utalhatnak.
Indokolatlan, hogy több információt kap egy termékről egy német vagy egy holland állampolgár, mint egy magyar. Sem közérthetőség, sem tudatosság és információszerzés tekintetében nem különböztethetjük meg hátrányosan a magyar fogyasztókat. Ráadásul ezen többletinformációk gyakran fenntarthatósággal összefüggő tájékoztatásokat is tartalmaznak, amely ugyancsak rendkívül fontos a tudatos fogyasztói magatartás szempontjából
– hívta fel a figyelmet a FEOSZ.
Kettős minőségnek minősül az az esetkör is, amikor az adott vállalkozás döntése alapján egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait Magyarországon nem árusítják, így a hazai fogyasztóknak esélyük sincs hozzájutni a jobb minőségű termékekhez.
A fogyasztóknak már most is fontos ez a kérdés, ezért a FEOSZ várja a fogyasztók bejelentését a [email protected] email címre, ha bárkinek gyanúja vetődik fel a kettős minőség kérdésében.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
