A foglalkoztatás szintje továbbra is kedvezően alakul a magyar gazdaságban, többen dolgoznak, mint a vírus megjelenése előtti időszakban. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságban ismét jelen van a munkaerőhiány, ami újra elősegítheti a bérek emelkedését – kommentálta Regős Gábor a hétfőn megjelent foglalkoztatási adatokat.
A Központi Statisztikai Hivatal közölte: októberben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4,688 millió volt, 86 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag szerint augusztus–októberben a foglalkoztatottak száma 4,677 millió volt, 53 ezerrel több az egy évvel korábbinál. A 15–64 évesek közül 4,573 millióan minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,8 százalék volt, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 75 ezerrel nőtt, csökkent viszont a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjaié 15 ezerrel, a közfoglalkoztatottaké nyolcezerrel egy év alatt.
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a magas foglalkoztatási szintben szerepe lehet
- a szabad munkahelyek válság előtti nagy számának,
- a magas beruházási rátának,
- illetve annak, hogy a lezárások idején viszonylag kevés munkahely szűnt meg részben a kormányzati támogatások miatt is.
Kiemelte, hogy továbbra is egyre kevesebben vannak azok, akik magyar háztartásban élnek, de külföldön dolgoznak, a szám némileg elmarad a vírus megjelenése előtti szinttől, azaz nem mindenki tért vissza külföldre dolgozni, aki korábban ott elvesztette állását. Ezt részben a turizmus visszaszorulása, részben pedig a határokon való nehezebb átjárás magyarázhatja.
A közfoglalkoztatás esetében szintén kismértékű csökkenést láthatunk, ami azt jelzi, hogy nem ennek a növekedése magyarázza a foglalkoztatás emelkedését. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a fiatalok foglalkoztatása is némileg mérséklődött.
A munkanélküliség ismét négy százalék alatt van, ami rendkívül alacsony, de a korábbi 3,5 százalék körüli szintnél magasabb, tehát itt még lehet tartalék a gazdaságban. A következő időszakban a munkaerőhiány és az alacsony tartalékok miatt a foglalkoztatás stagnálása lesz jellemző Regős Gábor szerint. Hozzátette: a járvány negyedik hullámában jelentősebb korlátozás elrendelésére eddig nem került sor, ami segíti a gazdaság működését, azonban a pandémia miatti rendezvénylemondások és a nagyobb óvatosság a vendéglátást ismét nehéz helyzetbe hozhatja, ott csökkenhet a foglalkoztatás.
Borítókép: a koronavírus elleni védekezés részeként fólialapokkal elválasztott összeszerelő sor az Audi Hungaria Motor Kft. győri gyárának járműszerelő részlegében 2020. április 27-én (Fotó: Krizsán Csaba/MTI)
