Miután az Egyesült Államok évekig az orosz gáz európai befolyása ellen lobbizott, illetve szankciókkal gátolta az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését abban a reményben, hogy nagyobb szeletet haraphat ki az öreg kontinens gázpiacából, most érdekes ötlete támadt.
Látván, hogy az orosz–ukrán konfliktus fennakadásokhoz vezethet az Európába érkező orosz gázszállításokban, nem maga segítene be közvetlenül, hanem Katart ösztönözné erre
– derül ki a Reuters tudósításából. Erről Tamim bin Hamád Al Táni katari emír és Joe Biden amerikai elnök az arab sejk jövő heti washingtoni látogatásakor tárgyal részletesen.
A Biden-adminisztráció az elmúlt hetekben Katart és más jelentős energiatermelő országokat is megkeresett azzal a kérdéssel, hogy tudnának-e segíteni abban az esetben, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát, és az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtaná Moszkvát. Doha nagyobb globális energiaellátási fennakadások esetén is segíthet, mint ahogyan tette ezt 2011-ben, a fukusimai katasztrófa idején. Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) -kitermelője, ezért biztosíthatná Európának a kieső földgázmennyiséget. Ugyanakkor nincs túl sok tartaléka, mivel a legtöbb földgázt hosszú távú szerződésekkel már lekötötték.
Vagyis a legnagyobb vásárlóit kellene meggyőznie az Egyesült Államoknak vagy másoknak ahhoz, hogy ideiglenesen a nekik szánt földgázt Katar Európába küldhesse.
Hosszú távon az arab ország LNG-exportja jelentős növekedésével számol, de az Európai Uniónak hosszú távú földgáz-szerződéseket kell kötnie ahhoz, hogy elkerülje a jövőbeli kínálati hiányt a forrás szerint.
Oroszország a héten azt közölte, hogy a kilátásba helyezett, Vlagyimir Putyin orosz elnök személyét sújtó esetleges nyugati szankciók neki nem ártanának, de politikailag rendkívül károsak lennének. Joe Biden egy nappal korábban jelezte, hogy mérlegelné a szankciók bevezetését, ha Oroszország megtámadná Ukrajnát.
Borítókép: Több hajó indulhat Európa felé Katarból (Fotó: AFP)
