Több mint 2400 hektár új gyümölcsös területet vett termőhelyi kataszteri nyilvántartásba a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az elmúlt évben. A gyümölcsültetvények bővülő száma a magyar agrárium megújításának újabb eredménye – adta hírül Facebook-oldalán Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a megyénkénti összesített adatokból jól látszik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezető szerepe a hazai gyümölcstermesztésben. A gyümölcsfajokat tekintve a legnagyobb igény az almára mutatkozott. A bogyós gyümölcsűek csoportjából a szamóca emelkedik ki.
A Nébih tájékoztatása szerint az utolsó, 2020. novemberi frissítés és a 2021. december 31. közötti időszakban az adatbázis jelentősen bővült, ami elsősorban a gyümölcstelepítési és korszerűsítési pályázatnak köszönhető. Az új besorolások és a kiadott igazolások által érintett területek nagyságát tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg megye végzett az élen, ott több mint 914 hektárral bővült a gyümölcstermő terület nagysága. Emellett Zalában 257, Baranyában pedig 210 hektárra adott ki új területi besorolást a hatóság. A sort Bács-Kiskun megye folytatja, ahol közel 182 hektár kapott új besorolást, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mintegy 120, Pest megyében 133, Somogyban pedig 115 hektárral bővült a gyümölcsfákkal beültethető terület nagysága.
– Bár a termőhelyi kataszteri adatok nem fedik le teljesen a beadott vagy sikeres pályázatot, továbbá a közeljövőben megvalósuló beruházások körét, azonban így is információt szolgáltatnak az ültetvénytelepítők szándékairól – hívta fel a figyelmet a Nébih. Azt, hogy egyes területeken pontosan milyen fajt szeretnének telepíteni a gazdálkodók, nem lehet tudni.
A hatóság szerint az viszont látható, hogy az egyes termőtájakon leggyakrabban az ott hagyományos fajokra kérték a besorolásokat, amelyek esetében nagyobb helyi termesztési tapasztalat áll rendelkezésre. Emellett jelentős igény mutatkozott az új, hazánkban eddig nagyobb területen nem termesztett fajokra is, Somogy és Zala megyében például mogyoró, Somogyban és Baranyában csipkebogyó termesztésére alkalmas területeket soroltak a termőhelyi kataszterbe.
A gyümölcsültetvények telepítésére alkalmas termőhelyek hazai nyilvántartási rendszere azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse, hogy a hazai gyümölcsültetvények megfelelő termőhelyre kerüljenek. A kataszter fenntartását és bővítését a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Újfehértói Kutatóintézet, valamint a Nébih összehangolt munkája teszi lehetővé.
A Központi Statisztikai Hivatal legutóbb 2018-ban írta össze a hazai gyümölcsültetvényeket. A teljes körű felmérés az ország mintegy 1500 településén kilenc gyümölcsfajra és közel 15 ezer, ültetvényt használó gazdálkodóra terjedt ki. Az összeírás során 73 ezer hektárnyi gyümölcsültetvényről sikerült részletes adatokat szerezni.
Az eredmények szerint a gyümölcsültetvények 53 százalékán almát és meggyet termesztettek hazánkban, ezt követte a dió, a bodza és a szilva. A következő öt évben tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek telepíteni a gazdálkodók.
Az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelyik esetében nagyobb területet vágnának ki a közeljövőben a gazdálkodók, mint amekkorát telepítenének. Bodzaültetvényeink a legfiatalabbak, területük majdnem kétharmadát 2010 után telepítették. Ezzel szemben a 2000 előtt telepített területek aránya a hazai alma- és a körteültetvények esetében a legnagyobb.
Borítókép: a legnagyobb területen alma- és meggyfák telepítését tervezik a gazdálkodók (Fotó: Magyar Nemzet/Nagy Balázs)
