Számos negatív következménnyel járnak a hamisított termékek, amelyek nemcsak gazdasági károkat okoznak, munkahelyek elvesztéséhez vezetnek, hanem komoly kockázatot is jelentenek a vásárlók számára. A hamisított gyógyszerek és élelmiszerek az egészséget károsíthatják, a gépjárműalkatrészek és akkumulátorok a közlekedés biztonságát fenyegethetik, míg a pancsolt vegyszerek és növényvédő szerek akár komoly környezeti károkat idézhetnek elő. Az EUIPO és az OECD márciusban kiadott,
a globális piacot 2017–2019 között vizsgáló tanulmányának adatai szerint az Európai Unióba behozni kívánt veszélyes termékek esetében az összes lefoglalás 60 százalékát az online értékesített áruk tették ki.
Ezek közül a leggyakoribbak a kozmetikumok voltak (46 százalék), ezenkívül jelentős még a ruházati cikkek (18 százalék), a játékszerek és a társasjátékok (17 százalék), valamint a gépjárműalkatrészek (nyolc százalék) mennyisége is.
Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület elnökhelyettese a tanulmány kapcsán a hivatal közleményében kiemelte: „Csakis uniós szintű összefogással lehet a hamisított termékek Európába áramlását megfékezni. Sajnos Magyarország is kiveszi részét a hamis termékek beszerzéséből. Az elemzésből például kiderül, hogy hazánk az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság után a harmadik legnépszerűbb célország a Kínából érkező, lefoglalt hamis parfümök és kozmetikumok esetében.
Hazánkba a legtöbb veszélyes hamisítvány Kínából (az összes vámhatósági lefoglalások 55 százaléka), illetve Hongkongból (19 százaléka) származott, ezek együttesen a lefoglalások csaknem háromnegyedét tették ki. Törökországból a veszélyes árucikkek kilenc százaléka érkezett.
Az Európai Unión belül 2017–19-ben a veszélyes hamisítványok elsődleges célországa Németország volt: az összes, Európai Unióba szánt és a vámhatóságok által lefoglalt, leginkább veszélyesnek tekinthető hamisítvány 47 százaléka ide irányult. Németországot sorrendben Belgium, Dánia, Olaszország, Spanyolország és Ausztria követi. (A vizsgált időszakban az Egyesült Királyság még az EU része volt, így Magyarország az uniós tagországok között a 16. ezen a listán.)
Ami a terjesztést illeti, a hamisítók – a koronavírus terjedése által is megnövekedett online vásárlás miatt – leginkább a postai csomagok szállítását részesítették előnyben. Ezek a kis csomagok megnehezítik a vámhatóságok átvilágítási és felderítési munkáját.
Összességében a lefoglalt veszélyes áruk 60 százalékát postai szolgáltatók szállították, illetve a tengeri szállítási mód is népszerűnek tekinthető. Utóbbi kapcsán a lefoglalt hamis termékek hat százaléka esetében Magyarország volt a célállomás.
Borítókép: Kínai varroda - illusztráció (Fotó: STR)
