A kormány minden eszközzel segíti a külpiacokon aktív magyar vállalatok terjeszkedését, ami különösen fontos az elkövetkezendő, várhatóan tartósan háborús infláció által sújtott nemzetközi környezetben – közölte a tárca közleménye szerint hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a Külgazdasági Értekezlet nyitórendezvényén hangsúlyozta, a jelenlegi körülmények között még inkább felértékelődik, hogy mely országok tudnak megnyerni maguknak egy-egy beruházást, mely országok tudják hatékonyan támogatni a hazai vállalatokat a külföldi terjeszkedésben és mely országok tudják előmozdítani az exportot. Szijjártó Péter elmondta,
a diplomatáktól egyebek mellett azt várják el, hogy a lehető leggyorsabban, sőt mindenkinél gyorsabban szerezzenek tudomást vállalatok beruházási szándékairól, valamint mindenkinél előbb értesüljenek a külpiaci lehetőségekről.
Az eseményen öt újabb magyar céggel írtak alá megállapodást a Kiemelt Exportőr Partnerségi Program (KEPP) keretében folytatott együttműködésről:
- a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.-vel,
- a BioTech USA Kft.-vel,
- a Continest Technologies Zrt.-vel,
- a Ganz Gépgyár Holding Zrt.-vel
- és a Videoton Holding Zrt.-vel.
Ezek összesített árbevétele tavaly mintegy 402,5 milliárd forint volt, aminek 49 százaléka származott exportból. A 2019-ben indult programhoz ezzel együtt már negyven magyar tulajdonú, a hazai exporthoz jelentős mértékben hozzájáruló partnercég csatlakozott. A KEPP anyagi támogatást nem tartalmaz. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy
az elmúlt két és fél év rendkívül bizonytalan időszak volt, soha korábban nem fordult elő, hogy ilyen rövid időn belül kétszer is a feje tetejére álljon a világgazdaság rendszere.
Az elmúlt tíz-tizenöt évben véget ért a világgazdaság egyközpontúsága, és egy, legalább kétközpontú rendszer jött létre. A keletről kiinduló beruházások aránya 2007 és 2022 között 83 százalékkal nőtt, míg a nyugatiaké 45 százalékkal csökkent, és 2018 óta már minden évben több beruházást finanszíroznak keleti tőkéből.
Az elmúlt tizenöt évben a nyugati gazdaságok exportja 36 százalékkal, a keletieké 84 százalékkal bővült, és a két erőközpont részesedése 2018 óta nagyjából azonos arányú a globális kivitelből. A miniszter kijelentette, hogy
Magyarország időben hirdette meg a keleti nyitás politikáját, ugyanis azóta 45 százalékkal emelkedett a keleti irányú export, az érintett országokkal folytatott kereskedelem volumene pedig 48 százalékkal,
ráadásul a térség kulcsfontosságú vállalatai már kiemelt helyszínként tekintenek hazánkra európai terjeszkedésük során.
Végezetül pedig kitért arra is, hogy az elmúlt évek kríziseiben az volt közös magyar szempontból, hogy mindig erősebben jöttünk ki minden egyes válságból, mint ahogy belekerültünk, amire szerinte bizonyíték a tavalyi év, amikor a gazdaság a koronavírus-járvány ellenére a valaha volt legsikeresebb évét zárta.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Kovács Tamás)
