– A kormány által a légitársaságokra kivetett extraprofitadó helyes és időszerű döntés volt. Azt már megszokhattuk, hogy az ilyen helyzetekben különösen a diszkont-légitársaságok fenyegetőznek. Hol járatritkítással, hol a bázisokra szétosztott repülőgépek számának csökkentésével vagy a bázis bezárásával – jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Wizz Air és a Malév GH egykori földi kiszolgáló partnere, a Budport Handling befektetője, Galgóczy Ferenc annak kapcsán, hogy pünkösdkor megjelent a légitársaságokra is kivetett extraprofitadóról szóló kormányrendelet.
Mint megírtuk, a részletszabályok szerint a védelmi alapokhoz történő hozzájárulást az utasok száma alapján kell önbevallás útján teljesíteni. Júliustól a legtöbb európai országba szóló úti cél esetén a hazánkból induló turisták után személyenként 3900 forintot, míg a kontinensen kívüli indulások esetén 9750 forintot kell a cégeknek különadóként befizetniük.
Korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter azzal indokolta az extra nyereségre vonatkozó döntést, hogy
a koronavírus-járvány lecsengése után az elhalasztott utazások miatt a vártnál gyorsabban térhet vissza a 2019-ben is tapasztalt, rekordszintű utasforgalom hazánkban,
ami alapot ad a személyszállító társaságok bevonására is az arányos teherviselésbe.
A különadó miatt a magyarországi piac legnagyobb szeletét, több mint harminc százalékot birtokló Wizz Air elnöke, Robert Carey a tiltakozását fejezte ki.
A Wizz Air vezetője a tervezett adó bejelentése után megkeresésünkre azt írta, hogy mivel a légiközlekedési ágazat jelentős veszteségeket szenvedett el a pandémia miatt, és bevétele, illetve nyeresége várhatóan még hosszú ideig nem éri el a vírus kitörése előtti szintet, ezért szerinte minden újabb gazdasági teher lassítja a régóta várt fellendülést. – Az utasonként számított adó bevezetése magasabb viteldíjakat jelentene egy olyan szektorban, amely két éve veszteséges – utalt arra Robert Carey, hogy a cége áremeléssel reagálhat a hazai különadóra.
– A Wizz Air reakciója masszív hangulatkeltés. A magát kvázi nemzeti légitársaságnak aposztrofáló, piacvezető diszkontvállalat azonnal az utasokra akarja hárítani a különadó terheit, márpedig ezzel hisztériát kelt
– fogalmazott erre reagálva Galgóczy Ferenc, aki szerint ez pedig kifogásolható, holott a nagy forgalmú személyszállító cégnek hozzá kellene járulnia a nemzetgazdaság terheinek csökkentéséhez.
– Egyik oldalról vizsgálandó, hogy a légitársaság ezen lépése jogszerű lenne-e. A másik oldalról pedig úgy gondolom, hogy ha a Wizz Air árat emel, akkor az egy olyan kereskedelmi döntés lesz, amelyről a nap végén, a foglalási adatok tükrében lehet majd látni, hogy helyes vagy téves lépés volt-e – vetette fel Galgóczy Ferenc.
Mint kiemelte, biztos benne, hogy
a magyar kormány által meghozott döntést más uniós országok is követni fogják, így a légitársaságoknak meg kell barátkozniuk a közteherviselés ezen formájával,
és alkalmazkodniuk kell az új helyzethez.
– Az iparágnak az az érdeke, hogy olyan árú jegyekből legyen fizetendő az extraprofitadó, amelyekből azt ki is lehet gazdálkodni.
A dömpingáron, vagyis az öt-tízezer forintért értékesített repülőjegyekre további extraadót is észszerű lenne kivetni, mert ez az agresszív árpolitika egyébként is rendkívül káros a versenypiac szempontjából
– állapította meg a szakember.
A kormány várakozásait alátámasztják a legújabb piaci felmérések is, amelyek arról szólnak, hogy hazánkban a járvány lecsengése után rögtön felfutott a repülőjegy-értékesítés forgalma.
Extraprofitot termelő bevételekre utal, hogy például a Kiwi.com nemzetközi foglalási oldal szerint
januártól május végéig csaknem háromszorosára nőtt a Magyarországról leadott repülőjegy-foglalások száma 2019 azonos időszakához mérten,
miközben megduplázódott a külföldről hazánkba szóló jegyek foglalási aránya.
A Szallas Group június eleji kutatása pedig rámutat, hogy
a kelet-közép-európai régióban ezen a nyáron emelkedő pályára tér vissza a turizmus, a háború, illetve annak ellenére, hogy nő a globális infláció.
Felmérésük szerint Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Romániában több mint kilencven százalékra ugrott az utazási kedv, ahol a határokon átnyúló utakra szóló internetes keresések száma 41 százalékkal nőtt március és április között az ukrajnai háború februári kezdetekor mért visszaeséshez képest.
Borítókép: nem biztos, hogy kifizetődő lesz az áremelés (Fotó: Éberling András)
