Medvepiac a tengerentúlon

Csütörtökön a legfontosabbnak tekintett amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 jóval lejjebb zárt, mint a korábbi csúcsértékéhez viszonyított húsz százalék, és ezt a szintet a befektetők mérföldkőnek tekintik. Természetesen egy nap még nem dönti el a trendet, de egyre inkább úgy tűnik, hogy egy tartósabb eső trend is kialakulhat.

Budapest, 2017. február 2. A Fõvárosi Állat- és Növénykert Tibor nevû kamcsatkai barnamedvéje 2017. február 2-án. A néphiedelem szerint, ha a medve ezen a napon kijön a barlangjából és nem látja az árnyékát, akkor nem lesz hosszú a tél. MTI Fotó: Kovács Attila Fotó: Kovács Attila

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed szerdai, 75 bázispontos kamatemelését követően csütörtökön világszerte nagyot estek a tőzsdék, de az amerikai indexek három-öt százalék közötti zuhanása volt a legnagyobb mértékű. Az ötszáz legnagyobb vállalat részvényét tartalmazó, így értékben a piac nagy részét lefedő S&P 500 index 3660 ponton zárt, ami 4800 pont körüli korábbi csúcsához képest 24 százalékos esés. A piaci résztvevők úgy tekintik, hogy ha egy tőzsdeindex esése meghaladja a húsz százalékot a korábbi csúcshoz képest, akkor megszakad az addigi emelkedő trend, és 

jó eséllyel medvepiac, azaz eső trend alakul ki.

A Nasdaq Composite és a Nasdaq 100 esetében ez már korábban megtörtént, előbbi 35, utóbbi 33 százalékkal van a tavalyi év vége felé elért csúcsuk alatt, azonban ezek jóval mozgékonyabb indexek, így esetükben nem is veszik túl komolyan az értéket. Az S&P 500 indexet viszont döntőnek tekintik, és ha tartósan a jelenlegi szinten, vagy az alatt lesz az érték, akkor már egyértelműen eső trendnek tekintik a folyamatot. Tulajdonképpen a tetőzés óta már egyre inkább kialakulóban van a folyamat, hisz alacsonyabb csúcsok és alacsonyabb mélypontok követik egymást, ami az eső trend jellegzetessége.

Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a járvány kezdete óta olyan óriási emelkedés zajlott különösen az amerikai piacokon a jegybanki eszközvásárlási programok hatására, hogy az eddigi esés ahhoz képest egyáltalán nem tűnik vészesnek. Az S&P index esetében 3300 pont körül volt a járvány előtti csúcspont, míg a járvány eleji pánikban 2100 pontig esett vissza az index­érték, a mostani 3600-3700 pontos szint még bőven ezek fölött van.

A jelentősebb tőzsdei esést azért szokták kedvezőtlennek tartani, mert olyankor 

a tőzsdei cégek visszafogják az új részvények kibocsátását, elhalasztják a tőkeemeléseket, így kevesebb beruházás zajlik, és mérséklődik a gazdasági növekedés. 

Önmagában ez persze nem okoz recessziót, de ha más kedvezőtlen hatások is vannak, mint most például a magas infláció és különösen a magas energiaárak, az együttes hatás súlyosabb lehet. A jegybank viszont ezúttal nem tud a piac segítségére sietni, hisz a szokatlanul magas infláció ellen kell küzdenie, így erre most nem számíthatnak a befektetők, mint 2018 végén.

Az európai piacok jobban állnak egyelőre, mint amerikai társaik, annak ellenére, hogy a háború hatásai erősebbek: a német DAX index 19, a francia CAC–40 index húsz százalékkal van korábbi csúcsa alatt, kétségkívül Európában az emelkedés is kisebb volt korábban.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kovács Attila/MTI)