Nem hungarikum a Vodafone-tranzakció

A Vodafone tulajdonrészének a megvásárlásával a magyar kormány újabb stratégiailag fontos cégben szerzett befolyást, ami illeszkedik a 2010 óta folytatott, az állami vagyont gyarapító törekvések sorába. A nagy távközlési cégekben számos európai országban rendelkezik résztulajdonnal az állam.

San Francisco, 2020. február 12. Az új Galaxy Z Flip okostelefont fényképezi egy érdeklõdõ a Samsung Electronics Galaxy termékcsaládjának újdonságait bemutató rendezvényen San Franciscóban 2020. február 11-én. A dél-koreai elektronikai konszern 2019-es mûködési eredménye az elmúlt négy évben a leggyengébb lett a félvezetõk és a mobiltelefonok iránti csökkenõ kereslet miatt. A 2019. évi mûködési eredménye 27,8 billió won (6659 milliárd forint) volt, ami 52,8 százalékkal kisebb a 2018-as eredménynél, és 2015 óta a legalacsonyabb. A cég éves bevétele 5,5 százalékkal, 230,4 billió wonra esett vissza. MTI/EPA/John G. Mabanglo Fotó: John G. Mabanglo

Alapjaiban rendezheti át a hazai távközlési piacot az az üzlet, amelynek az első nyilvános lépését a napokban jelentették be. A magyar állam és a 4iG Nyrt. előzetes, nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone Europe BV-vel, hogy megszerezze Magyarország második legnagyobb telekommunikációs vállalatának, a Vodafone Magyarország Távközlési Zrt.-nek a százszázalékos részvénycsomagját. Az akvizícióval a a magyar állam részesedése 49 százalék, míg 4iG Nyrt-é 51 százalékos lehet. A tranzakció értéke 715 milliárd forint.

Magyarországi ügyfélpont: idehaza 3,8 millió ügyfele van Fotó: Világgazdaság/Kallus György

A Vodafone 21 országban üzemeltet mobil- és vezetékes hálózatot, valamint további 48 országban működik együtt számos mobilhálózattal. Az idei első negyedév végén több mint háromszázmillió mobilügyféllel, 28 millió vezetékes szélessávú- és 22 millió TV-előfizetővel rendelkezett, a magyar piacon több mint 3,8 millió ügyfele van. 

Az állami tulajdon – akár többségi, ellenőrző tulajdon – nem ritka a határokon átnyúlóan működő európai távközlési csoportok körében. Németországban a Deutsche Telekom AG esetében a szövetségi kormány 14,5 százalékos részesedéssel rendelkezik közvetlenül, és további 17,4 százalékkal a KfW állami bankon keresztül. Tulajdonrésze így összesen 31,9 százalék. A Telekom Austria egy osztrák állami holding 28,42 százalékos résztulajdonában van. A Telenor esetében a norvég állam rendelkezik 54 százalékos tulajdonnal. A francia államnak 23 százaléka van az Orange telekom szolgáltatóban. A belga állam 53,51 százalékos tulajdonnal rendelkezik a Proximus mobil- és internetszolgáltató cégben.

Az államok részvétele a távközlésben indokolt, ugyanis ez rendkívül tőkeigényes iparág. A stratégiai állami tulajdon erősíti a távközlési csoportok finanszírozási és beruházási képességeit, miközben további pénzügyi biztonságot nyújt. A távközlési csoportok jól profitálnak abból, ha mind a saját kormányukkal, mind a hiteles és pénzügyileg jól megalapozott magánipari szereplőkkel partnerséget alakítanak ki.

Az állami- és magánszektor együttműködése erőteljes platformot alkot az élvonalbeli (5G) nagy teljesítményű, nagy kapacitású digitális infrastrukturális beruházások, a digitális átalakulás és az innováció előmozdítására. A távközlési vállalatok transzparens cégek, jó adózók, befektetőik számára kiszámítható profitot biztosítanak.

A magyar állam nemcsak a telekommunikáció területén, de a bankszektorban és energetikában is erős állami részvételre törekszik. Orbán Viktor miniszterelnök a 2010-es kormányváltás óta számos alkalommal jelezte, hogy 

a kormány célja állami tulajdonba visszavenni a stratégiai üzletágakat, vállalatokat. Mint mondta, négy stratégiai ágazatban: a kiskereskedelemben, a bankszektorban, az energetikában és a médiában kell magyar túlsúlyt elérni.

Ami a pénzintézeteket illeti, itt számos tranzakció zajlott le az elmúlt években. A Pénzügyminisztérium idén márciusban az Aegon Biztosító és az Union Biztosító 45 százalékos tulajdon megvásárlása kapcsán azt közölte, hogy 

a kormány 2010-ben véget vetett az állami vagyon kiárusításának és a korábbi pazarló rendszert átgondolt vagyonpolitika váltotta fel.  Az állami vagyon értéke azóta 11 650 milliárd forintról húszezer milliárd forintra nőtt, ami 67 százalékos növekedést jelent. 

Napokon belül, a hónap végén egyesül a Magyar Bankholding két alapkezelő leányvállalata.  A létrejövő jogutód társaság az egyesülést követően MKB Alapkezelő Zrt. néven fog működni, a közös szervezet által kezelt vagyon pedig megközelíti az 1200 milliárd forintot. A Magyar Bankholding Csoport az ország második legnagyobb bankcsoportja, a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarék Csoport egyesítésével. A Budapest Bank és az MKB Bank 2022. március 31-én egyesült, a hitelintézet átmenetileg MKB Bank Nyrt. néven működik. A Takarékbank 2023. májusáig csatlakozik, addig vezetik be az egységes nagybank új márkáját.

Jelentős fejlemények történtek az energetika területén is. Ez év február 24-én jelentette be az MVM Energetika a Budapesti Értéktőzsdén, hogy az állami cég megvásárolja az E.On áramszolgáltatót. Ezzel 

az MVM-csoport lett a monopol szereplő a lakossági földgáz- és villamos energia piacán. 

Miután pedig a kormány nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette az ügyletet, az MVM Csoport bejelentette, hogy egyedül látja el a teljes magyarországi egyetemes földgáz- és villamosenergia-szolgáltatásban érintett, elsősorban lakossági ügyfélkört. 

Borítókép: Mobiltelefon-vásárlók egy nemzetközi vásáron (Fotó: MTI/EPA/John G. Mabanglo)