A balliberális pártok képviselőinek nyilatkozataiból világosan kiderül: annak ellenére fenntartanák a szankciókat, hogy azok veszélyeztetik Európa energiaellátását és az egekbe emelik az árakat. Az Európai Unió és a nyugati államok vezetői arról igyekeznek meggyőzni a közvéleményt, hogy Oroszország már most megrogyott az embargós intézkedések miatt. Azt azonban nem lehet elhallgatni, hogy Oroszország februártól augusztus végéig 158 milliárd eurónyi bevételt könyvelhetett el az energiahordozók exportjával. Ebből az összegből ráadásul az uniós tagállamok 85 milliárd eurót fizettek ki, miután Európa az orosz energiahordozók legnagyobb vásárlója.
A finnországi székhelyű független kutatóközpont, a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatása kimutatta, hogy a 158 milliárd euró több, mint amennyit Moszkva a háborúra költ. Az intézet százmilliárd euróra taksálta a hadiköltségeket.
A szankciópárti politikusok a háború kitörése óta azt ígérik, hogy a büntetőintézkedések megállítják az orosz hadigépezetet. Ehhez képest azonban az orosz elnök részleges mozgósítást rendelt el, azaz: a harcok fokozódnak. Eközben egyre nagyobb az elégedetlenség az uniós polgárok körében, több tagállamban vonultak utcára a tüntetők, hogy tiltakozzanak a magas energiaárak ellen.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője a minap felhívta a figyelmet arra, hogy Európa gazdasága egyre nagyobb bajban van, hiába próbálják egyesek ennek az ellenkezőjét bizonygatni. A szakértő szerint a gazdasági kilátások régen voltak olyan borúsak, mint most. Emlékeztetett: a német jegybank tartós recesszióra, Svájc pedig lassuló gazdaságra és növekvő munkanélküliségre számít. A magas energiaárak már most vállalatok tömegeit kényszerítik termelésük korlátozására. Az előrejelzések szerint a helyzet a következő hónapokban csak romlani fog. Ezért semmi sem indokolja a szankciók fokozását.
– Az igaz, hogy az európai gáztárolók töltöttsége magas, de sajnos a teljes igazság az, hogy az unió csekély tárolókapacitással rendelkezik, így a tartalékok a gázigényünknek csak kis részét fedezik. Az energiaárak esetében pedig fél éve ugyanaz a mintázat ismétlődik: a kereskedelmi konfliktussal kapcsolatos negatív hírek ártüskéket okoznak, amelyeket korrekció követ, majd az árak a korábbinál magasabb szinten stabilizálódnak – magyarázta a szakértő.
Szerinte a szomorú valóság az, hogy bármennyire is igyekeznek a szankciópárti politikusok és egyes médiumok azt a látszatot kelteni, hogy a büntetőintézkedések működnek és Európa kész azok fokozására, az adatok világosan megmutatják, hogy ez nem igaz: az unió lassan belefullad a szankciókba. A fűtési időszak ráadásul még el sem kezdődött.
A magyar kormány szerint a szankciós politika tarthatatlan. Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés hétfői ülésén jelezte: a kabinet Európában elsőként kérdezi meg az embereket az Oroszországgal szembeni szankciókról. – Európa országai ma az olajért, a földgázért és a villamos energiáért szankciós felárat fizetnek, miközben Amerikában a gázár és a villamos energia ára töredéke az európai áraknak – mondta. Kiemelte: a szankciókat nem demokratikusan fogadták el, hanem brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek róluk. Annak ellenére nem kérdezték meg az embereket, hogy azok árát az európai polgárok fizetik meg. A magyar kormány ezért nemzeti konzultáció keretében vár választ arra az emberektől, egyetértenek-e a szankciókkal és támogatnak-e újabbakat.
Borítókép: „Ami elég, az elég” – ez volt a fő üzenete egy németországi tüntetésnek szeptember elején (Fotó: Europress/AFP)
