Az aszály elleni küzdelem nemzetgazdasági szintű stratégiai kérdés – hívta fel a figyelmet Nagy István. Az agrárminiszter a KITE Zrt. Nádudvaron megrendezett öntözési és talajművelési bemutatóján elmondta:
a legfontosabb feladat, hogy az országban történelmileg kialakult csatornahálózatot alkalmassá tegyék az öntözésre, emellett új, nagy kapacitású tározótavak létrehozására is szükség van, ahogyan a talajvízszint megemelése is elengedhetetlen a következő időszakban.
A tárcavezető a távirati iroda tudósítása szerint jelezte, az aszály-veszélyhelyzeti operatív törzs azonnali döntéseket hozott. Az öt pontból álló intézkedéscsomag részeként hitelmoratóriumról határoztak, amelyet 2023 végéig vehetnek igénybe a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleikre.
– A rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek az agráriumban is. A hazai termőföldek több mint ötöde egyszerűen kiszáradt, a baj annyi gazdálkodót érintett, hogy azonnali mélyreható és széles körű intézkedésekre volt szükség – emelte ki.
Az intézkedések felsorolásakor említést tett a bajba jutott állattartóknak nyújtott hárommilliárd forintnyi takarmányszállítási támogatásról, valamint az állami öntözőművek megnövekedett energiaköltségeire fordítható, 1,4 milliárd forint többlettámogatásról is.
Nagy István a legújabb eszközként említette, hogy legfeljebb 14 százalékos kamattámogatás mellett három százalékra kívánják leszorítani a kormányhivatalok által igazolt aszálykárral rendelkező növénytermesztők, valamint az összes állattartó által újonnan felveendő Agrár Széchenyi-kártya-folyószámlahitel éves kamatát. A kistermelőket pedig öt-hat millió forint vissza nem térítendő összeggel támogatják.
A miniszter szerint az aszály elleni védekezés hatékonyságát növeli, valamint az észszerű és takarékos vízgazdálkodást célozza az a változás is, amely a 2023-tól induló közös agrárpolitikában környezeti, klímavédelmi és biodiverzitás szempontjából értékes területeknél is elérhetővé teszi a mezőgazdasági területek után járó alaptámogatást.
Számításaik szerint ez a módosítás több mint százezer hektáron ösztönzi majd a gazdálkodókat arra, hogy megőrizzék a mezővédő erdősávokat, a mezsgyéket, a vízfolyások parti sávjait, a vizenyős vagy éppen a szikes területeiket.
Nagy István kitért az öntözéses gazdálkodás fejlesztése érdekében tett erőfeszítésekre is, megemlítve, hogy létrejöttek az önözési közösségek és több tíz milliárd forint értékben valósultak meg öntözési beruházások. – Országosan 2021-ben a 174 200 hektárnyi vízjogilag engedélyezett öntözhető terület 48,8 százalékát, valamivel több mint 85 ezer hektárt öntöztek a gazdák – sorolta a miniszter. Majd megjegyezte: még lehet pályázni a mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére kiírt támogatásra.
Eddig 765 termelő kapott mintegy ötvenmilliárd forint támogatást ezen a címen. Jó hírnek nevezte, hogy 2023 és 2027 között a közös agrárpolitika stratégiai terv alapján az eddiginél is több forrás, mintegy hetvenmilliárd forint jut majd az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére.
A jelenlévő több száz gazdálkodót arra intette, hogy az extrém aszályos időszakok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kell helyezniük a fenntarthatóság elveinek megfelelő gazdálkodásra – a forgatás nélküli talajművelésre vagy a vízmegtartást segítő agrotechnológiai elemek alkalmazására –, amit ugyancsak támogat a kormány.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter az aszály elleni védekezésről beszélt Nádudvaron (Fotó: AM/Fekete István)
