– Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke nem akar a mostaninál keményebb háborút, de gazdasági érdekeiből nem enged – nyilatkozta közösségi oldalán a Századvég klíma- és energiapolitikai üzletágának vezetője. Hortay Olivér jelezte: gazdasági értelemben az Egyesült Államok elérte célját.
– Oroszország csaknem teljesen kiszorult az európai energiapiacról, és úgy tűnik, hogy a helyét jórészt Amerika fogja átvenni. Új – az Egyesült Államok szempontjából kedvező – egyensúlyi állapot van kialakulóban, amit két fő veszély fenyeget: a háborús helyzet eszkalációja és a szankciós politika támogatottságának csökkenése. Amerika mindkettőt aktívan kezeli – magyarázta.
Az első törekvés, azaz a háború kiszélesedésének akadályozása egybevág Európa érdekeivel, ami biztató. Az például, hogy az Egyesült Államok elsőként erősítette meg, hogy a Lengyelországba becsapódó rakétákat nem Oroszországból lőtték ki, elengedhetetlenül szükséges volt egy újabb világháború elkerüléséhez.
A szakértő szerint így a problémát inkább a másik törekvés, azaz a szankciós politika befagyasztása jelenti.
– Teljesen világos például, hogy az amerikai nyersanyagok egy része nem versenyképes az orosz nyersanyagokkal szemben, így az Egyesült Államok érdeke, hogy a büntetőintézkedések hosszú távon fennmaradjanak, mert csak így lesz képes megőrizni az európai piacot. Ehhez egyrészt arra lesz szükség, hogy amíg a háború tart, Amerika képes legyen fenntartani Ukrajna támogatottságát és Oroszország elutasítottságát a nyugati világban – hangsúlyozta az üzletágvezető.
Másrészt a büntetőintézkedésekkel kapcsolatos kommunikációt át kell keretezni.
Tavasszal maga Joe Biden mondta, hogy a „szankciók szét fogják zúzni az orosz gazdaságot” és a „rubel rommá válik”, mert akkor még a háború mielőbbi lezárásával indokolta az intézkedések szükségességét. Ebben a keretben azonban a háborút követően a szankciók fenntartása nem indokolt, ami gazdasági értelemben újra helyzetbe hozhatná Oroszországot.
Washington ezért ma már nem a háború gyors lezárásáról, hanem Oroszország megbüntetéséről beszél. Az amerikai pénzügyminiszter pedig el is mondta, hogy a szankciók egy részét a háborút követően is fenn kell tartani.
– Ez viszont Európának nem érdeke. Az energiaszankciók rövid távon ellátási kockázatokat és gazdasági válságot, hosszú távon pedig a versenyképesség romlását és amerikai függést eredményeznek majd. Az amerikai érdekekre ezért ma az egyik nagy veszélyt az jelenti, hogy Európa a sarkára áll és megkérdőjelezi a szankciós politika fenntartásának létjogosultságát. Az Egyesült Államok nem véletlenül fokozza politikai jelenlétét azokban az országokban, ahol ennek a kockázata felmerül. Magyarországon például Joe Biden új nagykövete, David Pressman, a diplomáciában igen szokatlan módon, a médiában kritizálja hazánk szankciókritikus álláspontját – mondta az üzletágvezető.
Hortay Olivér jelezte: az Egyesült Államok továbbra is Európa legfontosabb szövetségese. A háború eszkalációjának megakadályozásában az együttműködés biztató.
– Azonban itt az ideje felismerni, hogy más területeken – például az energetikában – az érdekek széttartanak. Az európai vezetők feladata ma az, hogy a politikai és médianyomás helyett saját állampolgáraik boldogulására koncentráljanak – tette végül hozzá a szakértő.
Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/AFP/Jim Watson)
