Az Európai Unió gazdasága fordulópontra érkezett, egy erős első fél év után az uniós gazdaság sokkal nagyobb kihívásokkal teli szakaszba lépett, amelyben az ukrajnai háború miatti sokkok csökkentik a globális keresletet és erősítik az inflációs nyomást – írta az Európai Bizottság az őszi előrejelzésében.
Paolo Gentiloni gazdaságpolitikai biztos közölte, a gazdasági hangulat jelentősen romlott, így az idei növekedés ugyan várhatóan valamivel jobb lesz a korábban előre jelzettnél, a 2023-as kilátások jelentősen gyengébbek lettek, az infláció pedig magasabb lesz a legutóbbi, nyári prognózisnál.
– Az ukrajnai háború miatt megnőtt bizonytalanság, a magas energiaárak okozta nyomás, a háztartások vásárlóerejének romlása, a gyengébb külső gazdasági környezet és a szigorúbb finanszírozási feltételek várhatóan recesszióba taszítják az unió egészét, az euróövezet gazdaságát és a legtöbb tagállamot az év utolsó negyedévében – közölte az uniós biztos.
Az év végén jelentősen visszaesik a reál-GDP növekedése az EU egészében. Ennek ellenére a 2021-től kezdődött és az év első felében tapasztalt lendület a reál-GDP növekedést idén 3,3 százalékra emeli a közösségben, és 3,2 százalékra az euróövezetben, ami jóval meghaladja a nyári előrejelzésben várt 2,7 százalékot.
Az év végén csúcsosodhat az infláció
Mivel az infláció csökkenti a háztartások vásárlóerejét, a gazdasági aktivitás visszaesése 2023 első negyedévében is folytatódik. A növekedés tavasszal térhet vissza Európába, várhatóan azonban mérsékelt lesz. A GDP növekedése 2023-ban várhatóan eléri a 0,3 százalékot mind az EU-ban, mind az euróövezetben. Az előrejelzések szerint 2024-re a gazdasági növekedés fokozatosan nyeri vissza lendületét, átlagosan 1,6 százalékot érve el az EU-ban és másfél százalékot az euróövezetben.
Az előrejelzés szerint az infláció az év végén csúcsosodhat. Az éves inflációs rátára vonatkozó előrejelzését az EU-ban a korábban jelzetthez képest egy százalékponttal magasabbra, 9,3 százalékra, az euróövezetben pedig két százalékponttal magasabbra, 8,5 százalékra emelte az Európai Bizottság.
Az infláció 2023-ban várhatóan csökken, de az EU-ban továbbra is magas, hétszázalékos marad, az euróövezetben pedig 6,1 százalék lehet, majd 2024-ben három százalékra, illetve 2,6 százalékra mérséklődik.
Jól teljesít a munkaerőpiac
Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, hatszázalékos volt.
Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.
Az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén súlyosbodni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére.
A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.
Magyarország megőrizte a lendületét
A magyar gazdaság a jelentés szerint 2022 második negyedévében megőrizte lendületét, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az Európai Bizottság szerint azonban a magasabb infláció és energiaárak a következő időszakokban visszafogják a gazdasági aktivitást és hirtelen lassulás várható. Jelezték, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra csökken, és csak 2024-ben kapaszkodik vissza 2,6 százalékra.
Az első fél évben a magyar munkaerőpiac erősödött, a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent, a nominális bérek 14,9 százalékkal nőttek a második negyedévben.
Közölték: az utolsó havi foglalkoztatási adatok emelkedő munkanélküliségre utalnak, ami a gazdasági lassulás velejárója. A magas infláció az előrejelzések szerint 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket – figyelmeztettek.
A jelentés szerint az infláció szeptemberben 20,7 százalékra emelkedett Magyarországon, miután részben feloldották a lakossági energiaárak felső határát.
Az infláció várhatóan magas marad: 2022-ben 14,8, 2023-ban pedig 15,7 százalék lesz, majd 2024-ben 3,9 százalékra mérséklődik.
Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartás ugyancsak kihívásokkal teli időszak elé néz: 2022-ben a hiány az első félévi erőteljes bevételnövekedés ellenére is magas, a GDP 6,2 százaléka marad. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.
Végezetül megjegyezték, hogy az ukrajnai háború miatt bekövetkezett energiaellátási zavarok erősen negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, mivel az országnak rövid távon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. A tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)
