Fordulópontra érkezett az unió gazdasága

Az ukrajnai háború által kiváltott sokkok erősítik a globális inflációs nyomást.

Brüsszel, 2022. augusztus 5. Az Európai Unió zászlói lengenek egy épület elõtt Brüsszel európai negyedében 2022. augusztus 5-én. Augusztusban az európai uniós intézmények a nyári szünet miatt zárva tartanak. MTI/EPA/Olivier Hoslet Fotó: Olivier Hoslet

Jól teljesít a munkaerőpiac

Kiemelték ugyanakkor, hogy a munkaerőpiac jól teljesít. Az erőteljes gazdasági expanzió 2022 első felében legkevesebb kétmillió embert vonzott a foglalkoztatásba, és minden idők legmagasabb szintjére, 213,4 millióra emelte a foglalkoztatottak számát az Európai Unióban. A munkanélküliségi ráta szeptemberben rekordalacsony, hatszázalékos volt.

Az EU-ban a foglalkoztatás növekedése az előrejelzések szerint 2022-ben 1,8 százalék lesz, 2023-ban megtorpan, majd 2024-ben mérsékelten, 0,4 százalékra emelkedik. Az uniós munkanélküliségi ráta idén 6,2 százalék, 2023-ban 6,5 százalék, 2024-ben pedig 6,4 százalék lesz.

Az összesített költségvetési hiány várhatóan enyhén súlyosbodni fog, az EU-ban a GDP 3,6 százalékára, az euróövezetben pedig 3,7 százalékra, mivel a gazdasági tevékenység gyengül, a kamatkiadások nőnek és a kormányok új diszkrecionális intézkedéseket vezetnek be a magas energiaárak hatásának enyhítésére. 

A jelentés a GDP-arányos államadósság további csökkenését prognosztizálja: jövőre a GDP 89,4 százalékról 84,1 százalékra, az euróövezetben pedig 97,1 százalékról 91,4 százalékra.

Magyarország megőrizte a lendületét

A magyar gazdaság a jelentés szerint 2022 második negyedévében megőrizte lendületét, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Az Európai Bizottság szerint azonban a magasabb infláció és energiaárak a következő időszakokban visszafogják a gazdasági aktivitást és hirtelen lassulás várható. Jelezték, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra csökken, és csak 2024-ben kapaszkodik vissza 2,6 százalékra.

 

Az első fél évben a magyar munkaerőpiac erősödött, a munkanélküliség 3,3 százalékra csökkent, a nominális bérek 14,9 százalékkal nőttek a második negyedévben. 

Közölték: az utolsó havi foglalkoztatási adatok emelkedő munkanélküliségre utalnak, ami a gazdasági lassulás velejárója. A magas infláció az előrejelzések szerint 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket – figyelmeztettek.

A jelentés szerint az infláció szeptemberben 20,7 százalékra emelkedett Magyarországon, miután részben feloldották a lakossági energiaárak felső határát. 

Az infláció várhatóan magas marad: 2022-ben 14,8, 2023-ban pedig 15,7 százalék lesz, majd 2024-ben 3,9 százalékra mérséklődik.

Az Európai Bizottság szerint a magyar államháztartás ugyancsak kihívásokkal teli időszak elé néz: 2022-ben a hiány az első félévi erőteljes bevételnövekedés ellenére is magas, a GDP 6,2 százaléka marad. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.

Végezetül megjegyezték, hogy az ukrajnai háború miatt bekövetkezett energiaellátási zavarok erősen negatív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra, mivel az országnak rövid távon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. A tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat tehetnek szükségessé.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)