Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Olaf Scholz német kancellár a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent közös cikkében – a második világháborút követően az Egyesült Államok által Nyugat-Európának nyújtott átfogó segélyprogram, a Marshall-terv mintájára – egy 21. századi Marshall-tervet szorgalmazott. Annak keretében az Európai Unió nagyszabású támogatási programot indítana Ukrajna újjáépítésének finanszírozására. Von der Leyen és Scholz hangsúlyozták, hogy többgenerációs feladatról van szó, amelynek már most neki kell kezdeni.
A Századvég feltérképezte, hogy a magyar lakosság mit gondol az Ukrajnát érintő pénzügyi és katonai segítségnyújtás különböző formáiról, különös tekintettel az ország európai – és azon belül magyar – adófizetői pénzekből történő újjáépítésének elképzelésére.
Brüsszel az uniós tagországokkal fizettetné Ukrajna újjáépítését
Ukrajna európai finanszírozású újjáépítésének gondolata nem tekinthető új keletűnek, a felvetés hónapok óta Brüsszel politikai napirendjének részét képezi. Az Európai Tanács 2022 márciusában egy Ukrajnát segítő szolidaritási vagyonkezelői alap létrehozása mellett döntött, illetve szorgalmazta az ehhez szükséges előkészületek haladéktalan megkezdését.
Ezek után májusban egy nemzetközi konferenciát rendeztek Ukrajna támogatása érdekében, amelynek célja egyebek mellett az ország újjáépítéséhez szükséges források előteremtése volt – ismertette az elemzés.
Ezt követően az Európai Tanács a május 30–31-i rendkívüli ülésén kijelentette, hogy fontolóra kell venni egy Ukrajna újjáépítését célzó platform létrehozását, melyben többek között az ukrán kormány, az Európai Unió és annak tagállamai, illetve az Európai Beruházási Bank vennének részt. Ezzel párhuzamosan a testület felkérte az Európai Bizottságot, hogy a helyreállításhoz nyújtott uniós támogatással összefüggésben terjesszen elő javaslatokat. Látható tehát, hogy Brüsszel részéről világos politikai szándék körvonalazódott Ukrajna európai pénzekből történő újjáépítésére.
A magyar adófizetők nem viselhetik a helyreállítás költségeit
A Századvég szerint a kutatási adatok tükrében kijelenthető, hogy a közvélemény elvárásai nem találkoznak a brüsszeli vezetők elképzeléseivel az Ukrajna újjáépítéséhez szükséges pénzügyi források előteremtése kapcsán.
A felmérés szerint a magyarok többsége (53 százaléka) ellenzi, hogy az Európai Unió és tagországai finanszírozzák Ukrajna helyreállítását.
Ehhez hasonlóan a megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák a háború alatt az ukrán nyugdíjakat és szociális ellátást, továbbá több mint háromnegyedük (79 százalékuk) nem támogatja, hogy a fegyveres konfliktus tartama alatt az ukrán fizetéseket európai pénzekből fedezzék.
Ezen felül fontos hangsúlyozni, hogy az Ukrajnának biztosított katonai jellegű segítségnyújtást továbbra is elutasítottság övezi a magyar lakosság körében. A válaszadók 78 százaléka ellenzi az ukrán haderő európai uniós kiképzését (szemben az augusztusban mért 77 százalékkal), valamint 81 százalékuk nem támogatja, hogy az Európai Unió és tagjai fegyvert vásároljanak Ukrajnának.
A közvélemény-kutatás – az Európai Unió mellett – kitért Magyarország szerepvállalásának megítélésére is Ukrajna pénzügyi támogatásában. Megállapítható, hogy a megkérdezettek közel háromnegyede (72 százaléka) elutasítja, hogy magyar adófizetők finanszírozzák Ukrajnát.
Borítókép: orosz tüzérségi támadásban megsérült épületnél dolgoznak a mentők a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjában 2022. október 6-án (Fotó: MTI/AP/Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)
