Mit hozott és mit vitt eddig az árstop?

A rezsi, az üzemanyag, a kamatok és az alapvető élelmiszerek árának befagyasztása után a kormány néhány óra múlva újabb terméknél vezethet be hatósági árat. Az infláció így is az egekben van, de adja magát a kérdés, hogy vajon mekkora lenne a drágulás árstopok nélkül.

Ár Stop Élelmiszer termékek Illusztráció 20220201 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Februártól lépett életbe hat alapvető élelmiszer esetében hatósági ár. Ennek értelmében a kristálycukor, a búzafinomliszt, a napraforgó-étolaj, a sertéscomb, a csirkemell, a csirke far-hát és a 2,8 százalékos tehéntej árát az október 15-i szintre állították vissza. Az intézkedés néhány tized-, legfeljebb fél százalékponttal csökkentheti az inflációt, de más értékelések szerint ez talán 1-2 százalékpontra is tehető.

Másrészt szociális vonzata is van: megállapítható, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak, személyeknek az intézkedés nagyobb segítséget jelent, mivel az ő vásárlói kosarukban ezek a termékek nagyobb arányban vannak jelen.

Rezsi
A hatósági áras gáz- és villanyszámlák kibírták az Európában dúló energiaválságot, de augusztustól kétlépcsős rendszer állt fel. A kormány csak az átlagfogyasztásig tartja fenn az árstopot, fölötte úgynevezett lakossági piaci árat vezetett be.

A rezsicsökkentett energiaár különösen hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztás bővülni tudjon, a reálbérek változása pedig pozitív maradjon.

Azzal, hogy a nyár végétől megváltozott az árképzés, egyszeri inflációs ugrás történt, de ezzel párhuzamosan a fogyasztást is visszafogta, ami az infláció mérséklődését segíti hosszabb távon.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)