„Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást, és teret adtak a tehetségek érvényesülésének” – többek között erre hívja fel a figyelmet legújabb kötetében a jegybank elnöke.
Matolcsy György szerint „a múlt sikerei azonban nem adnak pontos iránytűt, mert a történelem, benne a gazdaság törvényei döntő pontokon megváltoztak. Azokat érdemes követni, akik már a jövőből hozzák előre a működésüket, és már korunk gondolati forradalmára, ezen belül a fenntartható közgazdaság törvényeire építik működésüket”.
A jegybank elnökének, Magyarország korábbi nemzetgazdasági miniszterének 2019 és 2022 között megjelent, válogatott cikkgyűjteményén keresztül az olvasók megismerhetik, hogy mely szempontok és gondolkodásmódok képezik ma egy jövőképes nemzet alapjait. Matolcsy György könyve abban is állást foglal, hogy hol helyezkedik el Magyarország a 21. század harmadik évtizedében, ideértve számos geopolitikai folyamatot, az Európai Unióhoz való felzárkózás kérdését és saját országunk önmagához viszonyított társadalmi-gazdasági előrehaladásának változatos dinamikáit.
2020-ban egy összetett válsággal berobbant életünkbe századunk harmadik évtizede. Eredményesen kezeltük a válságot, de visszatért az infláció, és beütött az orosz–ukrán háború. Már sejtjük, hogy nehéz lesz az évtized, különösen a 2026-ig terjedő szakasz, de még nincs tervünk a sikerre. Történelmi hiba lenne azt gondolni, hogy elég úgy menni tovább, ahogy megnyertük a második évtizedet, és eredményesen kezeltük a 2020–2021-es válságot. Ez már nem lenne elég a sikerhez, ami az EU átlagos fejlettségének utolérése 2030-ra
– emeli ki a szerző, majd arra hívja fel a figyelmet, hogy új jövőképre van szükség, amelynek gondolatkörét a fenntarthatóság szemlélete szövi át, és amelyben a nyugati fejlettség beérését már nem csupán nyugati, hanem ázsiai politikai, társadalmi és gazdasági megoldásokkal egyaránt segítjük.
„Miért ne ismerhetnénk fel, hogy egy fenntartható magyar felzárkózáshoz biztos gazdaságelméleti alapok kellenek, miközben a korábbi alapok megváltoztak? Helyükre egy új, most formálódó elmélet lép. Ez a hosszú távú, fenntartható közgazdaság elmélete.”
Ennek harminchat új összefüggését már a kötet első harmadában megismerheti az olvasó. Figyelembevételük pedig nem csupán a fejlesztéspolitika döntéshozóinak ad iránytűt, hanem egyéni és családi szinten is fontos üzeneteket hordoz. Matolcsy ennek keretében többek között feltárja, hogy az új közgazdaság a közérdek elsőbbségére épül, vagyis középpontjában már nem a tőke és a nyereség állnak. A fejlődés új forrásaiként pedig rögzíti, hogy a tudás az elsődleges olyan gazdasági erőforrás, amely a megosztásával, tehát a fogyasztásával exponenciálisan bővül. Mivel ez a bővülés természeti és közösségi korlátokba ütközik, az emberi közösségnek olyan új technológiák felé kell fordulnia, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. Erről szól a 21. század, ahol az adat az új olaj, a tehetség az új tőke és a kreativitás az új föld.
E kötet Magyarország és a magyarok jövőjéről szól, egy lehetséges és sikeres jövőről
– írja bevezetésében Matolcsy György. Kötetében egy erős, mérhető célokból és időpontokból álló jövőkép megalapozásának szándékával elemzi a történelem és a modern világ sikertörténeteit, kulcsokat keresve a nekünk megfelelő minták sikeres átvételéhez. Ennek alapján bevezetését Kopátsy Sándorra hivatkozva azzal a meggyőződéssel zárja, hogy mindig van kiút.
Borítókép: Matolcsy György könyve A Magyar jövőkép és stratégia 2010-2030 címmel jelent meg (Fotó: Magyar Nemzeti Bank)
