A kormány a háborúellenes akcióterv keretében arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak – hangsúlyozza a részleteket tartalmazó közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn hivatalában fogadta a Bankszövetség elnökségét és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a bankokra kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra.
Növelniük kell a bankoknak az állampapír-állományukat
A kormány döntése értelmében a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofitadó-befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, amennyiben növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak.
A kormányzati elvárás tehát az, hogy az állampapír-portfolió átrendezése helyett a szektor hosszú lejáratú állampapír-vásárlással a teljes állampapír-állományát növelje.
A kormány rögzítette, hogy az ötvenszázalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembe vételével állapítják meg az adókedvezményt. A vizsgált időszakot 2024 első 11 hónapjában látott napi átlagos állampapír-állomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest.
2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény.
2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapír-vásárlás teljesülése esetén az ötvenszázalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető.
A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy annak nominális értéke nem csökken és az adó alapja a 2023-as korrigált, adózás előtti eredmény lesz. Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.
Kiegészítő illeték jön októbertől
A tranzakciós illeték tekintetében a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor.
A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:
- általános esetben (ideértve az értékpapír-tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik (0,3 százalékról), de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik (0,6 százalékról).
Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve elérheti a 200 milliárd forintot.
A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024. október 1-jétől bevezetnek egy kiegészítő illetéket is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.
- A döntés értelmében amennyiben egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
- A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.
Az általános szabályoktól eltérően, ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetési alapkezelőknek és befektetés alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.
Összességében a kiegészítő tranzakciós illetékből származó bevétel 2024-ben 7 milliárd lehet, 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot.
A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket hozott:
- A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként.
- A bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.
- A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártya-használat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.
Díjemelési stop a lakossági bankszámláknál
A pénzügyi terhek növekedésének megakadályozása érdekében a kormány díjemelési stopot vezet be a lakossági fizetési számlákhoz kapcsolódó díjak, költségek és egyéb fizetési kötelezettségek vonatkozásában. E szerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.
A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket, ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásnak köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.
