Az Európai Unió Tanácsa féléves magyar elnöksége prioritásai átfogó céljainak meghatározásával komoly elkötelezettséget vállalt az európai versenyképesség javítása mellett – jelentette ki a magyar pénzügyminiszter Brüsszelben kedden.
Varga Mihály az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését követően hangsúlyozta:
a versenyképesség erősítésének célját – amely a magyar uniós elnökség hét prioritása közé tartozik – a tanács az elnökségi fél év során elfogadni tervezett, új versenyképességi megállapodásban fogja rögzíteni.
A magyar uniós elnökség további hat célkitűzése is a versenyképességet erősíti – jelezte a magyar tárcavezető. Ezek között szerepel a demográfiai tendenciák megfordítása, az illegális migráció elleni küzdelem, valamint a védelem és biztonságpolitika kérdései. A magyar elnökség a prioritások közé beemelte továbbá az agrárium kérdéseit, ugyanis – az ukrajnai háború következményeként – Európában a legnagyobb veszteséget a gazdálkodók szenvedik el – emelte ki Varga Mihály.
Prioritásnak nevezte továbbá a kohéziós politika jövőjének kérdését, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott:
érdekünk, hogy a kohéziós politika valamilyen formában megmaradjon, hiszen még mindig jelentős gazdasági különbségek vannak a tagországok között.
A pénzügyminiszter elmondta, az Európai Bizottság hét tagországgal, köztük Magyarországgal szemben tervez túlzottdeficit-eljárást indítani. Az uniós bizottság olyan politika elfogadását várja az érintett tagországoktól, amely lehetővé teszi, hogy egy négyéves ciklus ideje alatt három százalék alatti hiányszintre térjenek vissza. Magyarország már korábban hozott döntést arról, hogy idén 4,5, jövőre 3,6 és 2026-ban pedig 2,9 százalékos deficitet fog elérni – tájékoztatott.
Ezzel mi a négy évnél hamarabb fogunk majd várhatóan a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól kikerülni
– jelentette ki Varga Mihály.
Közölte, a magyar kormány már az elmúlt hetekben is olyan döntéseket hozott, amelyek hozzá fognak járulni a gazdasági növekedéshez, és áttételesen hozzá tudnak járulni ahhoz is, hogy az államadósság, az államháztartási hiány egy korábban megszokott pályára álljon majd vissza.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítási és újjáépítési eszközről folytatott vitával kapcsolatban a tárcavezető elmondta, noha az uniós program még a járvány idején indult, még mindig vannak olyan országok, amelyek egy fillérhez sem jutottak hozzá.
Mások mellett Magyarország a vissza nem térítendő forrásokból még egyetlenegy árva eurócentet sem kapott meg – hívta fel a figyelmet.
Végezetül közölte, Magyarország jelentős összeget, eddig mintegy 700 milliárd forintot költött déli határának védelmére, ami egyben a schengeni határ védelmét is jelenti. Mivel Európa egészét tekintve nincs olyan ország, amelyet a migráció kérdése valamilyen formában ne érintene, a magyar elnökségi prioritások között az illegális migráció kérdése hangsúlyosan szerepel – mondta.
Bízunk abban, hogy sikerül meggyőznünk az Európai Bizottságot és az Európai Unió más szereplőit arról, hogy ne büntetéssel, ne szankciókkal forduljon azon országok felé, melyek megoldásokat keresnek a problémára, hanem működjenek együtt velük olyan megoldások megtalálása érdekében, amelyek segítenek fékezni a migráció jelentette probléma növekedését
– tette hozzá Varga Mihály.
