Az Airbnb szigorítása a fővárosi lakhatási problémák megoldását szolgálja

Közleményben reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium az Airbnb nyílt levelére.

Illusztráció Fotó: Pixavril

Nyílt levélben fordult az Airbnb Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterhez, a levél több félreértelmezhető, illetve félrevezető állítást tartalmaz. A helyzet tisztázása érdekében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleményt adott ki, amelyben egyrészt hangsúlyozza, hogy a rövid távú lakáskiadást (STR) a kormány lakhatási kérdésként kezeli, a szigorúbb szabályozás kizárólag Budapest területére vonatkozik, Magyarország vidéki településeit nem érinti.

A tárca szerint Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek ötven-hatvan százalékát is. A fővárosban élő nyolcszázezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszútávú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (Airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években. A Budapesten működő rövidtávú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyek száma a 2020 és 2024 között nyolcvan százalékkal emelkedett, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. 

Az STR kiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyi szobák száma a fővárosban meghaladja a szállodai szobák számát. A Budapesten regisztrált vendégéjszakák több mint negyven százaléka köthető a rövid távú lakáskiadásban érintett magán- és egyéb szálláshelyekhez, amely messze a régiós fővárosok 28 százalékos átlaga felett van. 

Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. 

Az Airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. 

Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint negyven százalékkal emelkedtek.

Mindemellett az Airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében.

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért. A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében ezért a kormány szigorítja a rövidtávú lakáskiadás (Airbnb) szabályozását.

Az új szabályok értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve hét éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik.

Emellett kétéves moratórium lép életbe az Airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban.

A tárca közleménye hangsúlyozza, hogy a már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe. 

A kormány tehát nem tiltja be az otthonmegosztást. A szigorítás ráadásul kizárólag Budapestre korlátozódik, az a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti.

Magyarországon 2024-ben a turisztikai ágazat teljesítménye újabb magaslatokba tör, és felülmúlja a rekordot jelentő tavalyi év eredményeit: a rendelkezésre álló adatok szerint 2024 első kilenc hónapjában 14 millió vendég érkezett a hazai szálláshelyekre, ami tízszázalékos növekedésnek felel meg a 2023-as adatokhoz képest, míg a vendégéjszakák száma ötszázalékos növekedést produkálva már elérte a 35 milliót. Az adatok alapján megállapítható, hogy Magyarország vonzereje egyre erősödik. A turizmus folyamatos növekedést mutat, a látogatók érdeklődése Budapest és a vidéki régiók iránt nem csak a turizmusra, de a helyi gazdaságra is kedvező hatással van – összegzi az NGM.