Az utazás, az elektronika és a divat határozza meg idén az ünnepi költési trendeket Európa-szerte. Magyarországon várhatóan 7,7 százalékkal növekszik a kiskereskedelmi forgalom az ünnepi szezonban – írja a Világgazdaság.
(Fotó: Markus Lange / robertharding /AFP)
A karácsonyozás, az ünnepi felkészülés átlagos összköltsége tavaly 118 ezer forint volt Magyarországon, ebből 47 ezer forintot tettek ki az ajándékok. Idei számok még nincsenek, hiszen az ünnep előtt vagyunk, de Németh Viktória, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány makroökonómiai elemzője és külpolitikai szakértője is az éves átlagot meghaladó mértékű kiskereskedelmi forgalomnövekedést vár az év végére.
A karácsonyhatás nagyon erős, a tavaly több hónapon át csökkenő kiskereskedelmi mérleg sem véletlenül váltott először éppen decemberben pozitív előjelűre – mutatott rá a Világgazdaságnak Németh Viktória. A karácsonyi vásárlások kezdete egyre jobban megelőzi az adventi időszakot, az üzletekben már október végén, november elején megjelennek a karácsonyi termékek, a klasszikus kitelepülős nagy karácsonyi vásárok pedig már akár november közepén megnyitnak.
A karácsony ma is családi ünnepnek számít, időközben azonban az ünnepi ráhangolódás része lett a karácsonyi vásárok meglátogatása. A karácsonyi vásár hagyományai a középkori német nyelvterületekre nyúlnak vissza, időközben azonban Európa-szerte elterjedtek és átalakultak. A karácsonyi vásárok nem a bevásárlás helyszínei, a látogatók fő motivációi
- a pihenés,
- a karácsonyi hangulat megélése,
- a családdal és a barátokkal közös időtöltés, valamint
- a helyi termékek kipróbálása és megkóstolása.
A karácsonyi vásárok gazdasági hatása sem mellékes, a turizmusban is növekszik a jelentőségük – hangsúlyozza a szakértő. Bécs nagy múltú vására a városháza előtti téren tartott Christkindlmarkt. Ide mintegy hárommillióan látogatnak el, ami jól jelzi, hogy milyen rendkívül népszerű attrakcióról van szó. A legkedveltebb vásárok listája azonban eltér a leglátogatottabbaktól.
Bécsen kívül a régió leglátogatottabb vására ugyanis a budapesti Szent István-bazilika előtti kirakodás, amely négy alkalommal nyerte el a legjobb európai karácsonyi vásár címet a European Best Destinations felmérésén, idén pedig már versenyen kívül lett minden idők legjobb európai karácsonyi vására.
A cím reklámértéke sejthető, hiszen a korábbi években már körülbelül 800 ezer turista érkezett kifejezetten a karácsonyi vásárok miatt Budapestre. A Vörösmarty téri Merry Xmas vásár is nagyon népszerű, miközben Prágába 300 ezres forgalmat ér el. Pozsonyból nincs adat.
Noha több évszázados a hagyományuk, az utóbbi egy-két évtizedben kezdtek igazából elszaporodni a karácsonyi vásárok. Az Egyesült Királyságban például 2007 és 2017 között volt látványos a robbanás, amikor harmincról több mint százra nőtt a számuk.
Hasonló felmérés Magyarországon egyelőre nem készült, de látható, hogy egyre több településen érzik fontosnak, hogy legyenek olyan közösségi események, ahol a helyi lakosság is tud találkozni, és még a vendégeket is vonzza.
A kézművesek árbevételének akár 50 százaléka is a karácsonyi időszakhoz kötődik, ezek a rendezvények tehát nagyon fontosak a helyi kisvállalkozások számára. Ahogy a vásárlátogatóknak is, akik kifejezetten szeretnek helyi termékeket vásárolni.
