– Az elfogadott jövő évi költségvetés az új gazdaságpolitika költségvetése. Ennek szellemében az új gazdaságpolitikai akciótervben megjelenő intézkedésekkel a gazdasági növekedést magasabb és hosszú ideig fenntartható pályára tudjuk állítani – mondta a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.
Banai Péter Benő emlékeztetett: 2022-ben, az orosz–ukrán háború kitörésének évében az infláció az EU átlagát tekintve 2021-hez képest több mint háromszorosára növekedett, a gazdaság teljesítménye pedig egész Európában lelassult.
Jelezte:
Európa legnagyobb gazdasága, Németország 2023-ban is recesszióban volt és 2024-ben is abban lesz, továbbá Ausztriában is recesszióval számolhatunk, ahogy több balti országban is.
Közölte: az elmúlt évek statisztikája, tényszerű adata azt mutatja, hogy a háború és az arra adott uniós válaszok legyengítették Európa gazdaságát.
– Ahhoz, hogy az EU egészének gazdasága növekedési pályára álljon, és a magyar gazdaságnak is legyen esélye érdemi növekedésre, békére van szükség – emelte ki az államháztartásért felelős államtitkár.
Hozzátette: Donald Trump, az Egyesült Államok megválasztott elnöke január 20. utáni pozícióba lépése esélyt ad arra, hogy a szomszédos háború befejeződjön, és ezáltal Európa visszatérjen arra a normál növekedési pályára, ami a háború előtt jellemezte.
– Az Országgyűlés által pénteken elfogadott költségvetés tartalmazza a növekvő kiadásokat például a pedagógusok béremelésére vagy az egészségügyi kiadások illetve a védelmi kiadások növelésére, és számos más területre, például gazdaságfejlesztési programokra és a Demján Sándor-program finanszírozására is – ismertette. Rámutatott: a növekvő kiadások fedezetét a gazdaság teljesítménye adja. Megerősítette, hogy – mivel exportunk az éves gazdasági teljesítmény mintegy 90 százalékát éri el, azaz akkor tud az ország jelentősen növekedni, ha a külső környezetünk rendezett – a béke az egyik pillére annak, hogy az európai és az ahhoz szervesen kapcsolódó magyar gazdaság növekedni tudjon.
– Emellett az új gazdaságpolitikai akciótervben megjelenő intézkedésekkel a növekedést egy magasabb és remélhetőleg hosszú ideig fenntartható pályára tudják állítani – fogalmazott. Ennek pilléreiről szólva megjegyezte:
a jövedelmek növelésének talán legfontosabb eleme az a hároméves bérmegállapodás, amelynek részeként jövőre kilenc százalékkal nőnek a minimálbérek. Ez számításaik szerint a többi bérkategóriánál is érdemi növekedést jelent majd, a reálkeresetek jövőre öt százalékkal növekedhetnek.
A másik pillér, a lakhatási programok szélesítése részeként az ötezer lakosnál kisebb településeken új otthonfelújítási program kezdődik, és januártól albérletet támogató program is indul a 35 évnél fiatalabbaknak, akik munkáltatójuktól kedvező adózás mellett kaphatnak támogatást.
A harmadik pillér, a Demján Sándor-program a kis- és középvállalkozásokat segíti annak érdekében, hogy méretugrást tudjanak elérni: növekedni, beruházni, új piacokra kilépni. Tőketámogatásoktól kezdve a digitalizáció segítése mellett számos eleme van a programnak, de része az adóadminisztráció csökkentése is.
Banai Péter Benő elmondta:
a költségvetés az elmúlt időszak átlagos árfolyamával számolt, de a kormánynak nincs árfolyamcélja. A forint árfolyamát a piaci viszonyok határozzák meg, amelyek nem kizárólag Magyarországtól függenek.
Tájékoztatása szerint az elmúlt időszakban a környező országoknak – Lengyelországnak, Csehországnak, Romániának – is jelentősen együtt mozgott az árfolyama az euró árfolyamának mozgásával.
Utalt rá, hogy Donald Trump egyik jelszava az „Amerika első” volt, ez egy erős amerikai gazdaságot vizionál, és olyan elképzeléseket fogalmazott meg, amelyek a dollár erősödésével jártak az euróval szemben. Ez pedig az euróövezet devizáinak gyengülésén is látszódott.
Reményei szerint mivel a magyar gazdaság fundamentumai erősek, a jelentős foglalkoztatottsági szint és a magyar gazdaság pozitív folyó fizetési mérlege párosul az államháztartási hiány és az államadóssági ráta csökkenésével, a forint árfolyama stabilizálódik.
Az államtitkár hangsúlyozta:
kifejezett sikere volt a magyar uniós elnökségnek, hogy a 2025-ös költségvetést határidőn belül sikerült elfogadni, és a magyar elnökség olyan javaslatot tudott az asztalra tenni, amelyet minden tagállam támogatni tudott.
Nehéz tárgyalások után az Európai Parlamenttel (EP) is megállapodásra tudtak jutni, így olyan uniós költségvetést fogadott el az állam- és kormányfők testülete, illetve az EP, amely biztosítja a forrásokat az európai versenyképesség növelése szempontjából lényeges programokra.
– Így megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar fejlesztési programok finanszírozása is rendben legyen, és olyan kulcsfontosságú területekre is jut forrás, amelyek nemcsak az unió egésze szempontjából, hanem Magyarországnak is lényegesek – tette hozzá Banai Péter Benő.
