A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a kiskereskedelmi forgalom 2024-ben a megelőző évhez viszonyítva összeségében 2,6 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése egyértelműen a belgazdasági fordulatot és a középosztály folyamatos erősödését jelzi. Ehhez a több mint egy éve tartó reálbér-emelkedés és a lakosság vásárlóerejének erősödése mellett a magas foglalkoztatottság is hozzájárult. A kormány továbbra is azon dolgozik, hogy a családok anyagi helyzete folyamatosan javuljon, így többet költhessenek, többet utazhassanak, többet fogyaszthassanak – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön megjelent kiskereskedelmi adataira.
A KSH naptárhatástól megtisztított adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom 2024 decemberében éves alapon 0,1 százalékkal bővült, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékos mérséklődés volt megfigyelhető.
A lassulás átmeneti jelenség, amelyet döntően a magyar családok megnövekedett külföldi utazási kedve és az üzemanyagértékesítés csökkenése okozott – jelentős bázishatás eredményeként – jelezte a tárca.
Decemberben az üzemanyag-kiskereskedelem értékesítési volumene éves alapon 6,9 százalékkal, havi alapon három százalékkal csökkent. A karácsonyi, hatnapos hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre, ami mérsékelte a kiskereskedelem december végi teljesítményét.
Decemberben 302 ezerrel több magyar utazott külföldre, a Budapesti Liszt Ferenc Repülőtérről 212 ezer magyar utazott el, 19 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett jelentős növekedés volt az autós kiutazásokban is, 107 ezerrel több magyar rendszámú autót regisztráltak a határátkelőknél különösen Ausztria és Szlovákia irányába, aminek túlnyomó többsége mögött turisztikai célú utazás, nem pedig bevásárlóturizmus állt.
A külföldi utazások növekedése érezhető hatással volt a hazai kiskereskedelmi forgalomra: a decemberi költésekből 50-55 milliárd forint hiányzott a korábbi hónapok növekedési trendjéhez képest. A közel 302 ezerrel több külföldre utazó magyarra vetítve ez fejenként 166-182 ezer forintot jelent, amely nem a hazai belkereskedelemben, hanem külföldön került elköltésre.
Mindez azt jelenti, hogy decemberben a magyar lakosság erős fogyasztása inkább külföldön, mintsem a hazai boltok forgalmában realizálódott. A fogyasztói bizalom erősödése töretlen, a magyar családok egyre bátrabban és egyre többet költenek. A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a januári hazai kiskereskedelmi forgalom ismét érdemben bővült – olvasható a tárca közleményében.
– A gyengébb decemberi forgalomban a karácsony játszotta a legnagyobb szerepet. A tavalyi évben az áthelyezett munkanapok nyomán a karácsony egy 6 napos hosszú hétvégét eredményezett, amelynek során az üzletek többsége be volt zárva, miközben 2023-ban ez csak egy 4 napos hosszú hétvégében öltött testet. A hosszabb karácsonyi időszak a fogyasztói szokásokat is megváltoztatta, sokan döntöttek úgy, hogy inkább külföldön töltik ezt az időszakot, amelyet a turisztikai adatok is alátámasztanak. Ez pedig hozzájárult a gyengébb kiskereskedelmi adatokhoz – fejtette ki közleményében Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője.
Hozzátette: A kiskereskedelmi forgalom várakozásai szerint már januártól ismét lendületet vehet, a decemberi adat csak átmeneti megtorpanást jelent. A reálbérek várhatóan az idei évben is dinamikusan, 4-5 százalékkal emelkedhetnek majd, amely tovább támogatja majd a fogyasztás felfutását, de a Munkáshitel, a lakossági állampapírok kamatkifizetése, illetve júliustól a családi adókedvezmény emelése is részben a fogyasztásban csapódhat le, miközben az otthonfelújítások nyomán a kiskereskedelem egyes szegmensei is érdemi keresletélénkülést tapasztalhatnak.
