A turizmusban van lendület és erő, „csúcsteljesítményekről” lehet beszélni a 2024-es évben – fogalmazott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a 32. Turizmus évadnyitó gálán szombaton Budapesten.
Az ágazat meghatározó szerepet játszott a magyar gazdaságban, a turisztikai szektor igazi motorként húzta felfelé a GDP-t – hangsúlyozta.
A tárcavezető bejelentette, hogy lesz turisztikai bank, ősztől létrehozzák a szektor saját bankját, amely a Tourinform-irodák hálózatán keresztül fogadja majd a hiteligényeket.
Az első hitelprogramok is akkor jelennek meg – tette hozzá.
Nagy Márton kiemelte: minden várakozást felülmúlva 11 százalékkal több, 18 millió vendég, hat százalékkal több, 44 milliót meghaladó vendégéjszakát töltött el a magyarországi szálláshelyeken tavaly. A szálláshelyek 1050 milliárd forint bevételt könyvelhettek el, ami 16 százalékos növekedés az előző évihez képest, a vendéglátóhelyek bevételei pedig 11,2 százalékkal 2005 milliárd forintra nőttek. A vendégéjszakák növekedését tekintve is az uniós élvonalhoz tartozik Magyarország.
Arról is beszámolt, hogy decemberben rengeteg, az előző évinél 250 ezerrel több magyar utazott külföldre, a beutazó turizmust tekintve pedig 17 százalékkal többen érkeztek hazánkba. Idén januárban húszszázalékos növekedést mértek a beutazó turizmusban, a fővárost érintően pedig harmincszázalékos növekedést – mondta, hozzátéve, hogy a lendület folytatódik. A repülőtér visszavásárlását fontosnak nevezte.
Elmondása szerint büszke arra, és sokat vár a vezetéstől, minél több utast és minél több pénzt. A reptér csúcsteljesítménye pedig tovább emelkedhet – vélekedett.
Felidézte, hogy tavaly deregulációval, a rövid távú lakáskiadás kérdésével is foglalkoztak, ez utóbbi esetben konszenzus született. Az alanyi áfamentesség bevezetését is fontosnak nevezte az ágazatban, a szervizdíj és borravaló kérdéskörben voltak viták, viszont jó kompromisszum született a témában – értékelte.
Idén a Szép-kártya digitalizációja és emellett számos olyan intézkedés következik, amivel tovább fejlesztik a szektort.
Kitért arra, hogy közvetlen járatokról tárgyalnak az Egyesült Államok legnagyobb városai és Budapest között. Ez a gazdasági kapcsolatok és a turizmus miatt is fontos, illetve a két ország közötti vízumszabályozást is könnyíteni tervezik.
Ugyancsak tervezik Budapesten a három- és négycsillagos hotelek támogatási programjának elindítását. Felidézte: célként tűzték ki 2030-ra a húszmilliós vendégszám elérését.
Csendes Olivér, a Visit Hungary vezérigazgatója arról számolt be, hogy a 2024-es rekordévben a belföldi turizmusban a vendégforgalom 5,2 százalékkal, a vendégéjszakák száma pedig két százalékkal nőtt. A legnépszerűbb gasztronómiai attrakció a Fővám téri nagyvásárcsarnok volt, az éjszakai életben pedig a Gozsdu udvar volt a legvonzóbb. Úgy folytatta: idén 14,2 százalékos GDP-hozzájárulást, a tavalyinál 1,3 millióval több vendéget terveznek elérni és 4,1 millióval több vendégéjszakát. Elmondta azt is: a 13 fókuszpiacon az idei évre adatalapú stratégiával készültek a kitűzött növekedés eléréséhez. A szervezet turizmusszakmai összefogásra épít, szakmai támogatást nyújt a turizmus szereplőinek információval és adatszolgáltatással, kiterjedt kutatásokkal, marketingmegjelenések támogatásával – sorolta.
A Visit Hungary a megjelenések hatékonyságát vizsgálva döntött a jövő évi szakmai kiállításokon és vásárokon való részvételről is. Ezeken a korábbiaknál is markánsabb jelenlétet tervez. Idén októberben újra megrendezik a Tourism Summitot, amely kétnapos nemzetközi rendezvény lesz. A hivatásturizmus élénkítésére idén 400 milliós alapot hoznak létre, hogy minél több nagy rendezvényt tartsanak Budapesten – közölte.
Francois Berisot, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vezérigazgatója ismertette: 2024 különleges év volt a repülőtér életében, amely újból állami tulajdonba került. Az együttműködést kiegyensúlyozottnak és kiemelkedően szorosnak nevezte a kormányzattal, és elmondta: közösen dolgoznak a fejlesztésén. Közölte, hogy 2024 a Budapest Airport történetének minden korábbi rekordját megdöntötte; 17,6 millió utas és 48,8 százalékkal több, csaknem 300 ezer tonna légi áru fordult meg 2024-ben a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren, előrevetítve a következő évek robusztus utasszám-növekedését és megszilárdítva a repülőtér régiós elosztóközpont szerepét. A tavaly kezelt 17,5 millió utassal az éves forgalom nemcsak a 2023-as értéket haladta meg 19,5 százalékkal, hanem az eddigi csúcstartó 2019-es adatot is túlszárnyalta 8,7 százalékkal. Magyarország turisztikai vonzereje és a magyarok utazási kedve egész évben tükröződött a légikikötő utasforgalmában; az utasszám minden hónapban meghaladta az egymillió főt, míg októberben az 50 legforgalmasabb európai repülőtér közül a Budapest Airport regisztrálta a legnagyobb forgalmi növekedést – mondta.
Kitért arra: 2024-ben 43 légitársaság 141 úti célja volt elérhető Budapestről; a legnépszerűbbek London, Isztambul, Milánó és Párizs voltak. A kínai utasforgalom csaknem háromszorosára emelkedett – ismertette. A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport éves utasforgalma 2024-ben először szárnyalta túl a járvány előtti adatot, és a további növekedésre felkészülve a tulajdonosok és a vállalat vezetősége megkezdte a 3. terminál építésének előkészítését, amely hosszú távon is biztosítja az utasok magas minőségű kiszolgálását – mondta.
