Többfrontos osztrák támadás alatt Paks II.

Hiába a részletes vizsgálatok, hiába az engedélyek, Ausztria nem tágít, és folytatja több éve tartó offenzíváját a magyarországi atomerőművi beruházás ellen. A Paks II. projektet támadó jogi lépések mögött ugyanis osztrák finanszírozás látható.

Fotó: Paks II. Zrt.

– Minden jel arra utal, hogy atomenergia-ellenes szomszédunk, Ausztria néhány év kihagyás után ismét támadást indított a Paks II. beruházás ellen, mégpedig összehangoltan, több fronton – vélekedett a lapunknak nyilatkozó atomenergetikai szakértő, Hárfás Zsolt. Felidézte: 

Ausztria 2022-ben sikertelenül fellebbezett az Európai Bizottság határozata ellen a Paks II. projekt állami támogatása kapcsán.

Most mégis úgy gondolhatja, hogy az unió bíróságának főtanácsnoka helyt adhat a panasznak. Bécs szerint ugyanis sértheti az európai versenyjogot az, hogy államközi szerződés alapján, tender nélkül kapta meg a projektet az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojexport.

Már lezárt ügyekkel foglalkoznak

– Csakhogy annak idején a paksi beruházás minden aspektusát, így az államközi megállapodás alapján a tender nélküli kivitelezést is alaposan kivizsgálta az Európai Bizottság. Ezután 2016 novemberében kimondta, hogy nem talált kivetnivalót a megállapodásban.

A fellebbezés is ezért lehetett sikertelen 2022-ben. Most Ausztria feltehetően arra épít, hogy az új amerikai adminisztráció hivatalba lépésével fokozódó európai-amerikai ellentétek közepette lehetősége nyílik szembeszállni a főáramlattól látványosan távol maradó Magyarországgal – magyarázta Hárfás Zsolt, majd kitért az offenzíva másik pillérére.

– A főtanácsnokhoz intézett kérelemmel egyidőben (2025. február 27-én) egy osztrák álcivil szervezet, az energetikáért is felelős minisztériumhoz köthető Global 2000 a paksi beruházás környezetvédelmi engedélyének visszavonását kezdeményezte az illetékes Baranya Vármegyei Kormányhivatalnál – idézte fel a szakértő. A lépésről, valamint a kérelem indokolatlanságáról akkor a Magyar Nemzet részletesen beszámolt. Az NGO azzal érvelt beadványában, hogy szerinte az engedélyezés során nem számoltak a Duna hőmérsékletének olyan mértékű növekedésével, mint ami az engedély kiadása óta bekövetkezett. Ám a 

Paks II. Zrt. műszaki tervei alapján a melegvíz-csatorna két partjára telepített hűtőcellák segítségével már a kibocsátási ponton is biztosítható lesz a hőkorlát betartása a Duna alacsony vízállása és magas hőmérsékletek esetén is.

– írtuk akkor egyebek mellett.

Ezenkívül a Global 2000 szerint a paksi beruházás környezetvédelmi engedélyét már csak azért is vissza kell vonni, mert a kiadását követő öt éven belül nem kezdődött meg az építkezés, illetve az ahhoz szükséges építési előkészítési munkák. Ez a kifogás is könnyedén cáfolható, ugyanis a dokumentum 2016-os kiadása után már 2018-ban megtörtént a transzformátor-állomás építésének bejelentése.

Politikai motiváció zöld álruhában

Ha ilyen egyszerűen megválaszolhatóak, és már régen lezártak ezek a témák, mégis miért kerültek ismét a figyelem középpontjába? Hárfás Zsolt szerint azért, mert 

Ausztria továbbra is igyekszik az érdekeivel ellentétes térségbeli beruházásokat megakadályozni, mégpedig álcivil szervezetek, lobbisták és a média támogatásával.

– Az osztrák belpolitikát ismerve nem meglepő, hogy az energiaügyekért is felelős miniszter, Leonore Gewessler a zöld képviselőcsoport tagja. Az már érdekesebb, hogy a politikus 2014 és 2019 között a Global 2000 atomellenes civil szervezet ügyvezető igazgatója volt. Innen nézve pedig sokatmondó az is, hogy az általa vezetett minisztérium oldalán „Az atomlobbi meséi” című pamflet olvasható, ami tényeket nyomokban, valótlanságot annál többet tartalmaz, megkérdőjelezve a szakemberek és nemzetközi szervezetek atomenergiával kapcsolatos hozzáértését – sorolta az atomenergetikai szakértő, majd rátért arra, hogyan kanyarodik az osztrák belpolitika Magyarországra.

Eléggé átlátszó

– A februári beadványokról elsőként tudósító Átlátszó.hu munkatársa, a Dunát néhány évvel ezelőtt babahőmérőző Fülöp Orsolya korábban az Energiaklub szakmai igazgatója volt. 

Ez a szervezet a hivatalos pénzügyi beszámolók alapján azért kapott támogatásokat (2017-ben például a Grassroots Foundationtől és az Environmental Partnership Associationtől), hogy a Paks II. projekt környezetvédelmi engedélyével kapcsolatban bírósági fellebbezést nyújtson be és erről tájékoztató kampányt folytasson.

Az Energiaklub 2018-as pénzügyi beszámolójában pedig az áll, hogy az osztrák Szövetségi Fenntarthatósági és Idegenforgalmi Minisztérium is támogatta anyagilag azért, hogy a paksi projekt ellen különböző jogi eljárásokat indítson. Tehát a magát szakmaiként beállítani próbáló civil szervezet az osztrák kormánytól azért kapott és vélhetően kap pénzt, hogy Magyarország szuverén energiapolitikai döntése ellen hangolja a közvéleményt, illetve jogi lépéseket tegyen, idegen érdekeket szolgálva – zárta gondolatait Hárfás Zsolt.