A körforgásos gazdálkodást be kell vezetni a mindennapi életbe, az építőipar zöldítésében pedig számos kihívásra kell megoldást találni, mert az ágazatnak komoly felelőssége van a fenntarthatóságban – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építésgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központban, a 43. Construma nemzetközi építőipari szakkiállítás megnyitóján.
Határ Renáta szerint a változások azért sürgetőek, mert világszerte hatalmas mértékben terjeszkednek a városok, az ugrásszerűen bővülő cementgyártás a szén-dioxid-kibocsátás 7-8 százalékát adja, más építőipari termékekkel együtt pedig bőven meghaladja a 10 százalékot is. Az energia 40 százalékát az épületek fogyasztják, és az építőanyagok gyártása ugyancsak rendkívül energiaigényes folyamat.
A környezetterhelést a szállítással együtt járó kibocsátás is növeli, ezért arra kell törekedni, hogy az építők belföldön vagy a térségben előállított termékeket vásároljanak.
Ismertette, hogy Magyarországon az építőanyagok importaránya megközelíti az 50 százalékot, az állami beruházásoknál ezért a megrendelők arra törekednek, hogy az itteni gyártók megfelelő nyilatkozatokkal rendelkező termékei kerüljenek előtérbe.
Az Építésügyi Minőség-ellenőrző Innovációs Nkft. (ÉMI) nyilvántartása szerint 450 gyártó körülbelül 11 600 termékéből majdnem 4800 rendelkezik részletes zöldnyilatkozattal, amely tartalmazza egyebek között a felhasznált anyagok beszerzési távolságát, az újrahasznált összetevőket, a felhasznált megújuló energiát, a vízfelhasználási és kibocsátási adatokat, valamint a termelési hulladék kezelési megoldását is – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint a zöldátállás érdekében mielőbb át kell alakítani a termelési és fogyasztási szokásokat, hogy Európa tisztább és egészségesebb legyen. Az ehhez szükséges fejlesztések a jogszabályi környezet jelentős módosítását is igénylik, és ma még kérdéses, hogy az EU el tudja-e érni 2050-re a klímasemlegességet. A környezeti kihívások világszintűek, így azokat se Magyarország, de még a kontinens sem tudja egyedül megoldani, a fenntarthatósági célok megvalósítása nemzetközi összefogást igényel – hangsúlyozta.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a nehézségek ellenére 2025-öt a felkészülés, az erőgyűjtés évének nevezte az építőiparban. Az új szerződések volumenértéke most még 30 százalékkal kisebb, mint egy éve, 35 ezerrel kevesebben dolgoznak tartósan az ágazatban, a szakmai visszajelzések alapján 3 év alatt 12 százalékról 6 százalékra csökkenhetett az árbevétel-arányos jövedelmezőség – mondta az elnök, de szerinte a lakásépítések és a lakásfelújítások kitörési pontot jelenthetnek. Segíthet az is, ha több építési célú közbeszerzés jelenhet meg a következő időszakban – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy az építőipari cégeknek meg kell felelniük a zöld építés követelményeinek, valamint a digitalizáció kihívásainak, hogy digitális hálóba szerveződve, adatalapú tudásra építve hozhassanak létre szakmai együttműködéseket. A költséghatékonyság vállalati szinten sokat javult az elmúlt két évben, a következő feladat az lehet, hogy a teljes értéklánc szintjén, az egész építésgazdaságot tekintve is javuljon a helyzet.
Fontos feladat lesz lehetőséghez juttatni a belföldi szakértelmet és munkaerőt a tervezéstől kezdve a kivitelezésen át az üzemeltetésig, a legjobban teljesítőket védjegyeztetési rendszerrel lehetne elismerni
– mondta.
Koji László szerint az építőiparnak abban is van felelőssége, hogy javuljon a megrendelések minősége, hiszen a szakembereknek van lehetőségük arra, hogy a megrendelői oldal döntéseit befolyásolják. Az ÉVOSZ tagvállalatai 22 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, alvállalkozókkal számítva 180 ezer embernek adnak munkát. Építésszerelési tevékenységeik összértéke tavaly elérte a 2600 milliárd forintot, alvállalkozókkal számítva a 3600 milliárd forintot, ami a teljes belföldi volumennek csaknem a fele –ismertette a szervezet elnöke.
