A Hormuzi-szoros lezárásának következményeként mindörökre átrendeződhet a globális energiapiac

A Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság ráirányította a figyelmet arra, hogy a globális energiapiac jelentős része egyetlen, könnyen blokkolható útvonalon keresztül működik, ami komoly kockázatokat hordoz. A térség országai már korábban is próbálták csökkenteni függőségüket a szorostól, de a beruházások költsége és a geopolitikai akadályok miatt sok projekt lassan haladt. Most azonban a kockázatok növekedése miatt ezek a tervek új lendületet kaptak.

A Hormuzi-szoros lezárása szó szerint felforgatta a globális energiapiacokat és az olajárrobbanáson kívül, a tőzsdék megingását, inflációt, valamint globális ellátásilánc-problémákat is előidézett. Bár Irán korábban többször is fenyegetőzött a lezárással, eddig még nem került sor komolyabb blokádra. Egészen mostanáig. Az elhúzódó blokád pedig az energiahordozók hiányán keresztül súlyos világgazdasági válságot indított el, egyúttal azonban felgyorsította azokat az elképzeléseket, amelyek teljesen új energiaszállítási folyosók létrehozását célozzák – írta a Financial Times.

Egy indiai tartályhajó a Hormuzi-szorosban (Fotó: Indranil Aditya / NurPhoto/AFP)

A Hormuzi-szoros lezárása átrendezheti a globális energiapiac jövőjét

A Financial Times értelmezése szerint a mostani folyamatok hosszabb távon átalakíthatják a globális energiakereskedelmet. 

Ha az új vezetékek és szállítási útvonalak megvalósulnak, a Hormuzi-szoros szerepe fokozatosan csökkenhet, és a világ energiaellátása több lábon állhat.

Ez nem jelenti a szoros azonnali kiesését, de azt igen, hogy a jelenlegi válság felgyorsíthat egy már korábban is létező trendet: a függőség csökkentését és a szállítási útvonalak diverzifikálását. A cikk szerint a döntéshozók és az energiacégek most egy olyan térképet vizsgálnak, amely hosszú távon teljesen újrarajzolhatja a globális energiaáramlás útvonalait.

Jelenleg az alábbi kerülőútvonalak járhatók a Hormuzi-szoros helyett

• Szaúd-Arábia 1200 km hosszú kelet–nyugati vezetéke akár napi 5 millió hordó kőolajat is képes szállítani.
• Az Egyesült Arab Emírségek Fujairah kikötőjébe vezető csővezetéke napi 1,5 millió hordó kapacitású.
• Irán 2021-ben átadott egy vezetéket a Jask-öbölhöz, amely jelenleg napi 350 ezer hordót tud kezelni.

a fenti vezetékek összesen körülbelül 3,5 millió hordó olajat képesek naponta szállítani – ez a mennyiség azonban a Hormuzi-szoros teljes kapacitásának csupán 15 százaléka.

Az új energiahálózatok tervei között szerepelnek olyan projektek, amelyek a Közel-Keletet közvetlenül kötnék össze Európával, illetve Ázsiával, megkerülve a szorost és csökkentve a tengeri szállítás kockázatait. 

A Financial Times cikke kiemeli az India–Közel-Kelet–Európa gazdasági folyosót, amely nemcsak energiaszállítási, hanem szélesebb kereskedelmi és logisztikai célokat is szolgálna. Ez a projekt az egyik legnagyobb geopolitikai jelentőségű kezdeményezéssé válhat, ha megvalósul, mivel több régiót kötne össze egyetlen integrált rendszerben. 

Az alternatív útvonalak kiépítése azonban jelentős kihívásokkal jár. A vezetékek és infrastruktúrák megépítése azonban rendkívül költséges, és gyakran több ország együttműködését igényli. Emellett politikai kockázatokkal is számolni kell, mivel a projektek sok esetben instabil térségeken haladnának keresztül. A cikkben megszólaló szakértők szerint azonban a jelenlegi helyzet átalakította a költség-haszon számításokat. Az, ami korábban túl drágának tűnt, most stratégiai befektetéssé válhat, mivel az ellátásbiztonság elsődleges szemponttá lépett elő.