Ennyibe kerül idén a húsvéti bevásárlás

A húsvéti bevásárlás minden évben egyfajta „inflációs lakmuszpapír”: néhány alapvető terméken keresztül jól látszik, mi történik a gazdaságban. A tojás, a sonka, a tejtermékek vagy éppen a csokoládé ára nemcsak szezonális hatások eredménye, hanem a globális piacok, az energiaárak, az árfolyamok és a mezőgazdasági költségek alakulásának lenyomata is. Mutatjuk, idén mire számíthatunk az ünnepi bevásárláskor.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

Miközben a tejtermékek esetében az idei húsvét egyértelműen kedvezőbb képet mutat a fogyasztók számára, addig a tojás, valamint a sertéshús ára stabilitást mutat vagy csak enyhén emelkedik, a csokoládé globális hatásra pedig tovább drágul. A háttérben egyszerre vannak jelen kedvező globális trendek, például az alacsonyabb gabona- és tejárak, valamint új kockázatok, elsősorban a közel-keleti konfliktus közvetett hatásai.

Mutatjuk, idén mire számíthatunk a húsvéti bevásárláskor (illusztráció) (Fotó: Arpad Kurucz)

Húsvéti bevásárlás: ennyibe kerül idén a sonka, a tojás és a csokinyuszi

• Tojás: az idei év elején kifejezetten kedvező folyamatok voltak megfigyelhetők: a január–februári adatok alapján a tojás ára éves és havi alapon is csökkent, a 10 darabos kiszerelés átlagosan 918 forint körül alakult, ami valamivel alacsonyabb a tavaly húsvéti szintnél (930 forintos átlagár).
• Tej és tejtermékek: a KSH adatok szerint a 2,8%-os tej ára 390 forint körül alakul literenként, ami jelentős csökkenést jelent a tavaly húsvéti, közel 474 forintos szinthez képest. Hasonló tendencia figyelhető meg a vaj esetében is, amelynek ára több mint kétszáz forinttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban (a termékek esetében fontos szerepet játszik az árrésstop bevezetése is). A csökkenés nem korlátozódik egyetlen termékre: a túró, a joghurt és a sajt esetében is mérséklődő árak jellemzők.
• Sonka és sertéshús: a húsvéti időszak hagyományosan erős keresletet hoz, hiszen az éves sonkafogyasztás jelentős része, 40 százaléka ekkor realizálódik. Ez a szezonális hatás idén is érvényesül, így a korábbi alacsony árszintről mérsékelt, 10 százalék körüli drágulás várható. A sertéscomb viszont jelenleg átlagosan mintegy 1710 forintba kerül kilogrammonként, ami érdemben alacsonyabb a tavalyi húsvéti szintnél (közel 2000 forint/kg).
• Bárány: Magyarországon az élő bárány ára 2300–2500 forint körül stabilizálódott (kilogrammonként), ugyanakkor a hazai termelés döntő része exportra kerül, elsősorban Olaszországba (az export 80-85 százaléka), ahol kiemelt fogyasztási időszak a húsvét.
• Csokoládé: az idei szezonban akár 10–15 százalékos drágulás is megjelenhet. A kakaópor ára Magyarországon meghaladja a 10 600 forintot kilogrammonként, a tejcsokoládé pedig közel 740 forintba kerül táblánként, ami egyértelmű emelkedést jelent az előző évhez képest (2025 húsvétján rendre 10 050 Ft/kg kakaópor és 643 Ft táblás csokoládé). Ennek hátterében nemcsak szezonális, hanem strukturális okok állnak: a kakaó világpiaci ára az elmúlt években jelentősen megemelkedett, elsősorban a nyugat-afrikai termelési problémák miatt.

Az idei húsvéti árakat nemcsak a mezőgazdasági és piaci folyamatok alakítják, hanem geopolitikai tényezők is. 

A közel-keleti konfliktus elsősorban közvetetten hat az élelmiszerárakra, mivel befolyásolja az energia- és üzemanyagárakat, a nemzetközi szállítási költségeket, valamint a takarmányárakat és az árfolyamokat. 

Ezek a hatások egyelőre inkább kockázatként jelennek meg, de gyorsan beépülhetnek az árakba, így a következő hónapokban meghatározó tényezővé válhatnak – derül ki az Oeconomus elemzéséből.