Így lesz tökéletes a húsvéti sonka

A húsvét a sonkavásárlás időszaka, március vége és április eleje között a magyarok szinte minden évben hatmilliárd forint körüli összeget fordítanak erre a termékre. A sonka megvásárlásakor azonban nem elég az árcédulát nézni. Mutatjuk, mire figyeljünk.

Fotó: Bencsik Ádám

A szakemberek azt is javasolják, hogy a vásárlók lehetőség szerint kerüljék az alkalmi árusokat, és csak megbízható, legális helyről vásároljanak. Lédig termék esetén érdemes külön rákérdezni a sonka típusára, származására, tárolási körülményeire és lejárati idejére is. A Hússzövetség ajánlása, hogy mivel a hús „bizalmi termék”:

• olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegyék meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtak,
• kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljanak,
• legyenek tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon.

A kétezer forintos gyorsérlelt, főtt húskészítmény és a drágább, hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék. Vásárláskor gondosan ellenőrizzék a termék minőségmegőrzési idejét!

 

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a sonka nem megfelelő?

Gyanús puhaság, a húsba beleszúrt, majd kihúzott kötőtű rossz szaga, átragasztott címke, nagyon alacsony ár – ezek a jelek mind rossz minőségű sonkára utalnak. A fogyasztóvédők és a Hússzövetség tanácsait követve már a boltban kiderülhet, hogy a húsvéti étellel valami nincs rendben, de a blokkot mindenképp érdemes megőrizni.

A romlásnak több jól felismerhető jele lehet. Ilyen a nyálkás, csúszós felület, a savanykás vagy szúrós szag, a zöldes vagy szürkés elszíneződés, a penészfoltok megjelenése, a szivárgó vagy felfúvódott vákuumcsomagolás, illetve a csomagolásban látható zavaros vagy habos lé. Már egyetlen ilyen jel is elegendő lehet ahhoz, hogy a terméket ne fogyasszuk el.

Külön gondot jelenthet a vákuumcsomagolt sonkák „befülledése”. Ha a csomagolás alatt pára képződik vagy a termékeket a boltban egymásra halmozva tárolják, nő a penészesedés és a mikrobiológiai romlás kockázata. Ezért is érdemes alaposan megnézni a sonkát minden oldalról, nemcsak felülről.

 

Mit tehet a vásárló, ha kiderül, hogy a sonka minősége nem megfelelő?

Amennyiben a sonkán romlás jelei látszanak, a legfontosabb szabály, hogy azt nem szabad megkóstolni, nem szabad megpróbálni „megmenteni”. A penészes vagy romlásnak indult sonka esetében nem biztonságos megoldás a hibás rész levágása sem, mert a káros folyamat a hús belsejében is elindulhatott. Az ilyen sonkát ki kell dobni, lehetőleg a csomagolásával együtt, jól lezárva – legalábbis ezt ajánlja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Amennyiben boltban vásárolt termékről van szó, és az még a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időn belül romlott meg, a vásárló őrizze meg a blokkot vagy nyugtát, vigye vissza a sonkát az üzletbe, és kérjen cserét vagy vételár-visszatérítést. Súlyosabb esetben panaszt is lehet tenni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.

 

A háttérben országos húsvéti ellenőrzések zajlanak

A sonkavásárlás idén azért is kap különös figyelmet, mert március 2. és április 6. között országos húsvéti célellenőrzéseket tartanak. A vizsgálatokat a NÉBIH és az NKFH koordinálja, a helyszíni munkát pedig a vármegyei és járási szakemberek végzik.

Az ellenőrzések kiemelten érintik a füstölt húskészítményeket, a tojást és az édességeket. A hatóságok a gyártóknál, az üzletekben, a piacokon és a vendéglátóhelyeken is vizsgálják a higiéniát, a jelöléseket, a nyomon követést, a tárolási feltételeket és az árfeltüntetést. A tapasztalatok szerint kirívó szabálytalanság eddig nem fordult elő, de egyes helyeken higiéniai hiányosságokat, pontatlan dokumentációt és nem megfelelő tárolást találtak.