Így lesz tökéletes a húsvéti sonka

A húsvét a sonkavásárlás időszaka, március vége és április eleje között a magyarok szinte minden évben hatmilliárd forint körüli összeget fordítanak erre a termékre. A sonka megvásárlásakor azonban nem elég az árcédulát nézni. Mutatjuk, mire figyeljünk.

Fotó: Bencsik Ádám

A tudatos sonkavásárlás többből áll, mint a legjobb ár megtalálása. A címke, a csomagolás, az állag, a tárolási körülmények és a lejárati idő együtt adnak képet arról, hogy valóban jó minőségű termék kerül-e a kosárba.

A sonka megvásárlásakor nem elég az árcédulát nézni. Fotó: Kállai Márton

Egy rosszul megválasztott sonka nemcsak csalódást okozhat, hanem élelmiszer-biztonsági kockázatot is jelenthet

A vásárlás első lépése, hogy alaposan megnézzük a termék megnevezését és jelölését. A címkéről kiderül, hogy nyers sonkáról, főtt sonkáról vagy sült sonkáról van-e szó, és az is, hogy hagyományos pácolással vagy gyorspácolással készült-e. Nem mindegy az sem, hogy a csomagoláson a „füstölt” vagy csupán a „füstölt ízű” megjelölés szerepel. Aki a hagyományos ízvilágot keresi, jobban jár a klasszikus pácolt, valóban füstölt termékekkel.

A sonka kiválasztásánál az érzékszervi tulajdonságok is sokat elárulnak. A jó termék tapintásra nem túl kemény, nem beszáradt, és nyomás nélkül nem enged levet. Ha a sonka állaga gyanús, esetleg túl puha vagy túl száraz, az arra is utalhat, hogy a pácolás, az alapanyag vagy a tárolás nem volt megfelelő.

Nagyon fontos a csomagolás ellenőrzése is. Nem ajánlott megvásárolni a sérült, szivárgó, levegős vagy felfúvódott csomagolású termékeket. Ugyancsak intő jel lehet, ha a vákuumcsomagoláson belül zavaros lé, pára vagy penészre utaló elváltozás látható. A szakemberek szerint érdemes olyan sonkát választani, amely nincs összenyomódva más csomagok alatt, nem deformált, és a csomagolása minden oldalról feszes, ép.

A megfelelő tárolásra is figyelni kell már a boltban. A hűtést igénylő sonkát kizárólag hűtőpultból szabad megvenni. Ha egy ilyen termék tapintásra szobahőmérsékletű, jobb visszatenni a polcra. A hagyományos nyers, füstölt sonka ezzel szemben főzésig hűvös, szellős helyen tárolandó, nem feltétlenül hűtőszekrényben.

A minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idő ellenőrzése szintén alapvető. Az ünnepek előtt gyakran kerülnek akcióba közeli lejáratú termékek, ezért különösen fontos, hogy a vásárlók átgondolják, mikor akarják felhasználni a sonkát. A túl kedvező ár önmagában nem előny, sokszor inkább figyelmeztető jel.

A szakemberek azt is javasolják, hogy a vásárlók lehetőség szerint kerüljék az alkalmi árusokat, és csak megbízható, legális helyről vásároljanak. Lédig termék esetén érdemes külön rákérdezni a sonka típusára, származására, tárolási körülményeire és lejárati idejére is. A Hússzövetség ajánlása, hogy mivel a hús „bizalmi termék”:

• olyan gyártótól, olyan forgalmazótól vegyék meg az ünnepi asztalra valót, amelyben eddig nem csalódtak,
• kétes eredetű terméket, olyat, amelynek a címkéjén a gyártót nem tüntetik fel, ne vásároljanak,
• legyenek tisztában azzal, hogy a húsvéti füstölt áruk kategóriában nagyon sokféle minőségű termék található meg a piacon.

A kétezer forintos gyorsérlelt, főtt húskészítmény és a drágább, hagyományos érlelésű sonka nem ugyanaz a termék. Vásárláskor gondosan ellenőrizzék a termék minőségmegőrzési idejét!

 

Milyen jelek utalhatnak arra, hogy a sonka nem megfelelő?

Gyanús puhaság, a húsba beleszúrt, majd kihúzott kötőtű rossz szaga, átragasztott címke, nagyon alacsony ár – ezek a jelek mind rossz minőségű sonkára utalnak. A fogyasztóvédők és a Hússzövetség tanácsait követve már a boltban kiderülhet, hogy a húsvéti étellel valami nincs rendben, de a blokkot mindenképp érdemes megőrizni.

A romlásnak több jól felismerhető jele lehet. Ilyen a nyálkás, csúszós felület, a savanykás vagy szúrós szag, a zöldes vagy szürkés elszíneződés, a penészfoltok megjelenése, a szivárgó vagy felfúvódott vákuumcsomagolás, illetve a csomagolásban látható zavaros vagy habos lé. Már egyetlen ilyen jel is elegendő lehet ahhoz, hogy a terméket ne fogyasszuk el.

Külön gondot jelenthet a vákuumcsomagolt sonkák „befülledése”. Ha a csomagolás alatt pára képződik vagy a termékeket a boltban egymásra halmozva tárolják, nő a penészesedés és a mikrobiológiai romlás kockázata. Ezért is érdemes alaposan megnézni a sonkát minden oldalról, nemcsak felülről.

 

Mit tehet a vásárló, ha kiderül, hogy a sonka minősége nem megfelelő?

Amennyiben a sonkán romlás jelei látszanak, a legfontosabb szabály, hogy azt nem szabad megkóstolni, nem szabad megpróbálni „megmenteni”. A penészes vagy romlásnak indult sonka esetében nem biztonságos megoldás a hibás rész levágása sem, mert a káros folyamat a hús belsejében is elindulhatott. Az ilyen sonkát ki kell dobni, lehetőleg a csomagolásával együtt, jól lezárva – legalábbis ezt ajánlja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.

Amennyiben boltban vásárolt termékről van szó, és az még a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági időn belül romlott meg, a vásárló őrizze meg a blokkot vagy nyugtát, vigye vissza a sonkát az üzletbe, és kérjen cserét vagy vételár-visszatérítést. Súlyosabb esetben panaszt is lehet tenni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnál.

 

A háttérben országos húsvéti ellenőrzések zajlanak

A sonkavásárlás idén azért is kap különös figyelmet, mert március 2. és április 6. között országos húsvéti célellenőrzéseket tartanak. A vizsgálatokat a NÉBIH és az NKFH koordinálja, a helyszíni munkát pedig a vármegyei és járási szakemberek végzik.

Az ellenőrzések kiemelten érintik a füstölt húskészítményeket, a tojást és az édességeket. A hatóságok a gyártóknál, az üzletekben, a piacokon és a vendéglátóhelyeken is vizsgálják a higiéniát, a jelöléseket, a nyomon követést, a tárolási feltételeket és az árfeltüntetést. A tapasztalatok szerint kirívó szabálytalanság eddig nem fordult elő, de egyes helyeken higiéniai hiányosságokat, pontatlan dokumentációt és nem megfelelő tárolást találtak.