Büdzsé 2026: Sínre került a be nem tartott ígéretek költségvetése

Elszalad az állmadósság, az embereket támogató vállalásoknak már nyoma sincs.

Nem találkoznak az ígéretek a valósággal Forrás: Facebook / Varga Mihály

Már a törvényjavaslat a GDP arányos államadósságot 77,5 százalékban állapíotta meg, azaz az államadósság – a 2025. év végi adathoz képest – 74,6 százalékról 2,9 százalékkal emelkedik, ami egy év alatt 6 600 milliárd forint növekedés. 

A képviselő szerint, ha olyan pótköltségvetés született volna, amely 3900 milliárd forint alatti összeggel növeli az adósságot, akkor még a GDP folyóáras növekedése által biztosított lehetőségen belül maradtak volna. 

A Tisza-kormány ezzel nem elégedett meg, így aztán tény, hogy ezzel a költségvetéssel megvalósul Magyarország államadósságának növekedése. Valójában mindez akkor, amikor ugyan 2023-2025 közötti időszakban a GDP volumennövekedés 0,4 százalék volt, de idén első negyedévben 1,7 százalék, ami már az uniós átlag feletti. 

Tehát a gazdaság növekedése mellett is jelentős államadósság növekedést produkál a költségvetés.

– Bármit állít is a kormány, az idei év második negyedévében az Államadósság Kezelő Központ szerint az államháztartás GDP arányos (maastrichti) adósságának záró értéke 75,1 százalék volt. Mivel minden évben a GDP közel 55 százaléka a második félévben termelődik meg, így ha a Tisza-kormány is csak az első félévben megvalósult hiánnyal azonos mértékig terjeszkedne a költségvetésben, akkor még csökkentenék is az államadósságot. A Tisza-kormány nem elégedett meg ezzel a szinttel, az előző kormány által az első félévben felhalmozott hiánynál jóval nagyobb mértékűt tervez. Ennek oka nem ismert. A Tisza-kormánynak olyan kiadásai nincsenek az év második felében, mint például az év eleji 13. és 14. havi nyugdíj, a hat havi fegyverpénz, a közszféra dolgozóinak lakhatási támogatása, a januári emelt rezsitámogatás – ismertette.

Romló folyamatok

Az idei 7,5 százalékos GDP arányos hiány 1995 óta a 4. legnagyobb érték, ennél csak Gyurcsány Ferenc kormánya 2006-ban, Medgyessy Péter kormánya 2002-ben és Horn Gyula kormánya − az elhíresült Bokros csomag bevezetésének évében − 1995-ben produkált rosszabb értéket. Az emelkedő államadósság mellett a gazdasági folyamatok is romló tendenciát mutatnak: az üzemanyag ára jelentősen nő, a tavalyi adatokhoz képest a beruházások jelentősen visszaestek.

 Nem mellékes, hogy a törvény az államadósság emelkedő pályára állítása mellett a költségvetési hiányt is magasabban, 7,5 százalékban állapította meg GDP arányosan, ami éves szinten 7110 milliárd forintos költségvetési hiányt határoz meg. A Pénzügyminisztérium július végi államháztartási jelentése szerint a központi költségvetés 2773,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az első hét hónapot, a tavalyi egész éves hiány pedig 5500 milliárd forint volt. 

– A Tisza-kormány az év utolsó öt hónapjában olyan hiányt halmoz fel, amely 60 százalékkal nagyobb a tavalyi azonos időszakinál. Mi indokolja ezt?
– tette fel a kérdés Szalai Piroska. Nem beszélve arról, hogy előírtak egy 300 milliárd forintos befizetési kötelezettséget.

A rekordmagas üzemanyagár ugyan jelentős általános forgalmi adó bevételi többletet generál, a korábbi védett árakhoz viszonyítva az év utolsó négy hónapjában (ha a mostani árszínvonal nem emelkedik, akkor is 24,5 milliárd forinttal), de az arra adott kormányzati intézkedés nem megfelelő, a magas üzemanyagár éreztetni fogja hatását a termékek árszínvonalán, következésképpen az inflációs mutatót és a költségvetési tényszámokat is módosítani fogja, ugyanígy a forint-euró árfolyam ambíciózus, 357,5 forintban történő előrevetítése.

A magyar kis- és középvállalkozások hitelfelvételének lényegi részét adó, állam által támogatott Széchenyi-kártya-program és a kapcsolódó Intézményi kezességi díjtámogatások előirányzatokon több mint 2 milliárd forint csökkentés valósult meg a törvényjavaslat elfogadásával, tehát csökkenti a kormány a hitelkonstrukciók állami támogatását. 

A Tisza Párt választási programjában ezzel szemben számos ígéretet tett a kis- és középvállalkozásoknak: célzott állami támogatást, digitalizációt, külföldi piacszerzést, adókönnyítést ígért. A valóság költségvetésében tehát csökkenntek a kis- és középvállalkozások támogatására szánt előirányzatok.

Palóc André, a Fidesz gazdaságpolitikusa szerint ez a költségvetés nem az ígéretek teljesítéséről, hanem azok visszavonásáról szól. – A kormány a választások előtt mindent megígért, most pedig az ország eladósítása mellett sem teljesíti vállalásait – fogalmazott a fideszes politikus.

Megszorításból nem lesz hiány

A Pénzügyminisztérium korábban közölte: a 2026-os költségvetés módosítása mintegy 400 milliárd forintnyi, már meghozott konkrét hiányjavító intézkedést tartalmaz. Ilyen például a kormánytagok és képviselők fizetésének csökkentése, a Mohácsi Duna-híd költségeinek mérséklése, valamint a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése. Ezen felül a takarékosabb állami működés érdekében is hoznak lépéseket, amelyek mintegy 300 milliárd forint megtakarítást eredményeznek majd az év utolsó hónapjaiban.