Lehetséges új irányt jelenthet a burgonyatermesztés is. Orosházán egy török vállalat chipsfeldolgozó üzem létesítését tervezi, ami megfelelő felvásárlópiac esetén ösztönözhetné a helyi termelést. A burgonya azonban szintén intenzív öntözést igényel, így a feldolgozóipari beruházás önmagában még nem oldaná meg a termesztés vízellátási problémáit.
Az európai agrárszervezetek a Közös Agrárpolitika megőrzését sürgetik
Miközben a magyar gazdák a klímaváltozás következményeivel küzdenek, európai szinten az agrártámogatások jövőjéről tárgyaltak. A 12. Európai Gazdálkodói Kongresszus résztvevői Stockholmban elfogadott nyilatkozatukban a Közös Agrárpolitika (KAP) megőrzése mellett foglaltak állást. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is vett részt a kongresszuson. A szervezetek szerint
az Európai Unió következő, 2027 utáni költségvetéséről és a KAP jövőjéről szóló döntések alapvetően befolyásolják majd az európai élelmezésbiztonságot, a mezőgazdaság versenyképességét és a kontinens stratégiai önállóságát.
A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság szerepe túlmutat az élelmiszer-termelésen: az agrárium az európai biztonságpolitika és a vidéki térségek fenntartásának is fontos része. A gazdálkodók és a mezőgazdasági szövetkezetek meghatározó szerepet töltenek be a természeti erőforrások megőrzésében, valamint a lakosság megbízható és megfizethető élelmiszer-ellátásának biztosításában.
Az európai agrárszervezetek ezért arra kérik az uniós tagállamok állam- és kormányfőit, hogy ismerjék el a mezőgazdaság stratégiai jelentőségét, és biztosítsák a KAP finanszírozásának legalább a jelenlegi szinten tartását, az infláció figyelembevételével. Ez utóbbi azért lényeges, mert a támogatások nominális szinten tartása önmagában nem garantálja azok vásárlóerejének megőrzését. A szervezetek emellett a versenyképesség javításához szükséges beruházások, az innováció és a válságkezelés megfelelő finanszírozását is sürgetik.
Támogatás érkezett a gazdákhoz, de ez még nem válasz az idei aszályra
A rendkívüli természeti és piaci nehézségekre tekintettel a magyar kormány a szokásos előlegfizetési időszak kezdete előtt összesen 205 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki csaknem 130 ezer gazdálkodónak. Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter október 16-án számolt be az eredményekről. Az úgynevezett szuperelőleg öt támogatási jogcímen jutott el a termelőkhöz. Az összeg a Magyarország számára rendelkezésre álló teljes közvetlen támogatási keret 42 százalékának felel meg. Az állattenyésztési ágazatok is forrásokhoz jutottak. A tejágazatban 3039 termelő kapott 16,3 milliárd forint előleget, az anyajuhtartás támogatására 5145 gazdálkodónak összesen 4,1 milliárd forintot folyósítottak, míg a hízottbikatartás támogatásából 2676 termelő részesült egymilliárd forint értékben. A korai támogatásfolyósítás érdemi segítséget jelenthet a gazdaságok pénzügyi stabilitásának megőrzésében, de fontos különbséget tenni az előrehozott támogatás és a károk külön megtérítése között. A már kifizetett összeg az egyébként is járó támogatások korábbi folyósítását jelenti, nem pedig új, rendkívüli kártérítést. Az aszály, a szélsőséges időjárás és a piaci nehézségek hosszabb távú kezeléséhez ezért a pénzügyi segítség mellett alkalmazkodási beruházásokra, vízgazdálkodási fejlesztésekre és kiszámítható agrárpolitikai környezetre is szükség lesz.
